Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Klubmozgalom ti érzésű versei a hagyományos nép-nemzeti irányzathoz kötődtek. M.: Rohan az élet, v., 1927; Kacagj, bajazzo!, v., 1932; Hozsánna néked, v., 1940. Ir.: Szeredai-Gruber Károly: Találkozásom egy verskötettel, krit., Esti Újság 1940. jún. 2.; ifj. Klimits Lajos: Egy katolikus poéta sikere, Remény 1991. febr." 10. O.A. KLIMITS Lajos, ifj.; Kisbán Lajos (Pozsony, 1935. márc. 27. - uo., 1996. ápr. 15.): drámaíró, dramaturg, rendező. A po.-i gimnáziumban érettségizett (1953), majd a Színművészeti Főiskolán dramaturg szakot végzett (1959). Tanulmányai során ösztöndíjasként a bp.-i Színház- és Filmmüv. Főiskola hallgatója is volt. 1983-ban doktorált. A komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja és rendezője, 1959-től a Csehszlovák Rádió magyar adásának dramaturgja és rendezője, 1980-tól a Kulturális Minisztérium munkatársa, 1987-1989ben a Madách Könyvkiadó igazgatója volt. Magyar és szlovák nyelven publikált. Drámáinak középpontjában a történelmi múlt társadalmi változásai, a hétköznapok és az emberi kapcsolatok erkölcsi kérdései állnak. A Vad áradás (Dravý prúd) és a Végzetes út (Služobná cesta) c. drámájából készült filmet a Csehszl. Televízió mutatta be. Több drámáját a Csehszl. Rádió is sugározta. Névtelen komédia c. szatirikus darabját a MATESZ Thália Színpada mutatta be. - Több cseh és szlovák drámaíró (J. Solovič, J. Kákoš, O. Záhradník) müvét fordította magyarra. M.: Fejezetek a színjátszás pszichológiájából, tan., Po. 1975; Véres pünkösd, d.. Po. 1972; Gyilkosság Harcsáson, d., uo. 1973; Nagyapa, d., uo. 1979; Verhetetlen tizenegy, ifj. játék, uo. 1979; Névtelen levél, bohózat, uo. 1981; Vad áradás (hat színmű), uo. 1985; A nemzetiségek Csehszlovákiában (adatok több nyelven), uo. 1985; A magyar nemzetiség a CSSZSZK-ban, ism.terj., uo. 1987. Ir.: Miklósi Péter: Toll és mikrofon. Hét 1979/2; Dusza István: A mindennapok és a történelem dramaturgiája, tan., ISZ 1986/8. KLIMKO Valéria -» Zobor Eszter Klubmozgalom: A 60-as évek elején a tartalmas élet, a rendszeres művelődés és a szabad idő hasznos megszervezése érdekében jöttek létre a művelődési klubok. Fenntartóik országszerte az ifjúsági szövetség, Dél-Szlovákiában pedig a Csemadok helyi szervezetei voltak. Egy részük (a 70-es években) politikai kérdéseket is felvetett. A klubok előfutárának tekinthető az 1953-ban Érsekújvárott megalakult Honismereti Kör, mely később Thain János Honismereti Klub néven működött. 1957ben szerveződött a prágai Ady Endre Diákkör, öt év múlva a vágsellyei Vörösmarty Klub, 1964-ben a po.-i József Attila Iljúsági Klub. Ezt követte a komáromi Petőfi, a nyitrai Juhász Gyula, a dunaszerdahelyi Csallóközi, a csatai Csillag Ifjúsági Klub, valamint a kassai Új Nemzedék. A 70-es évek második felében - főleg végzett főiskolások kezdeményezésére - más vidéki városokban, településeken is alakultak művelődési klubok. Ifjúsági klub alakult Brünnben (Kazinczy Ferenc Diákklub), Lednicében (Kertészeti Főiskolások Ifjúsági Klubja) és Gottwaldovban (ma Zlín, Főiskolások Klubja). Jól működött a párkányi Balassi Bálint Klub, a nagy megyeri Steiner Gábor (jelenleg Besnyei György) Klub, a rozsnyói Fábry Zoltán Klub, a rimaszombati Tompa Mihály Klub, a szepsi Csombor Márton Klub, a nagykaposi Erdélyi János Klub és a losonci Korunk Ifjúsági Klub, élénk tevékenység folyt a somorjai, a galántai, a szenei és a zselizi művelődési klubban. A klubmozgalom sajátos színfoltja a po.-i Liszt Ferenc Klub, a Csemadok Po.-óvárosi szervezetének gyermekklubja és az ágcsernyői eszperantó klub. - A mozgalom szervezett irányítása 1965-ben kezdődött, amikor a po.-i JAIK a prágai diákkörrel meg a kassai Új Nemzedékkel együtt megszervezte az I. Nyári Ifjúsági Találkozót (NYIT). E találkozók színhelyei Abara, Pince, Keszegfalu, Őrsújfalu, Ghymes, Somodi stb. voltak. A 70es évek második felében megalakult a Csemadok KB Országos Klubtanácsa, a 80-as években pedig a Központi Klubtanács irányította a klubokat. - 1986-ban az országban működő 78 klub 507 rendezvényén több mint 32 ezer személy vett részt. A Csemadok XIV. közgyűlésén elhangzott beszámoló szerint 1982 és 1986 között 2081 klubrendezvény iránt több 201
