Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
JÓKAI Mária dig a városi társadalomra is sikeresen kiterjesztette. Ilyen jellegű írásaiból főleg az Érsekújvár c. városkép, A szlovenszkói és ruszinszkói városok kialakulása (K 1938) és A kisebbségi falutól a kisebbségi városig (MU 1938/24, 28) c. tanulmányok emelkednek ki. 1939 és 1945 között a Kelet Népében, a Nyugatban, a Magyar Csillagban, a Népszavában, Az Ország Útjában, a Magyar Életben és a Sorsunkban publikált, tanulmányaiban-könyveiben szuggesztív képet adva a sarlós nemzedék kibontakozásáról s az iQ. mozgalom sodrában kialakult saját pályájáról. Az Iskola a magyarságra c. könyvében részletesen bemutatta a sarlósok szociográfiai vándorlásait. 1942 nyarán egyik szervezője és előadója volt a Szárszói Napoknak. 1945 utáni publikációs tevékenységét a pol. és gazd. életben vállalt feladatai határozták meg. Először a szövetkezeti kérdéssel foglalkozott, majd a talajerő-gazdálkodás elvi és gyakorlati kérdéseinek elemzésével szerzett magának nemzetközi hírnevet. Kitűnő eredményeket ért el az emberiség mai élelmiszer-ellátottságának s a világ és Mo. ökológiai helyzetének vizsgálatában is. A szépirodalommal való szórványos érintkezése is ebben az időszakban élénkült meg; két regényében küzdelmes gyermekkorát elevenítette fel. M: Érsekújvár. = Szlovenszkói városképek, 1938; Iskola a magyarságra. Bp. 1939; Idegen igában, uo. 1940; Hazatérés, tájékozódás, tan., Pécs 1942; Anna és Mária, r„ Bp. 1943; A társadalomtudomány és a közoktatás, tan., uo. 1946; A fekete kecske, r., uo. 1948; A magyar szövetkezeti mozgalom útja, uo. 1949; Hét ember meg egy fél, r., uo. 1961; Komposztálás, uo. 1962; A világ kenyere ma és 2000ben, uo. 1964; Öngyilkos civilizáció, uo. 1971; Egy ország a csillagon, uo. 1977; A Sarló kapcsolatai magyarországi és erdélyi haladó mozgalmakkal. = Ez volt a Sarló (társszerző), uo. 1978. Ir.: Schöpflin Aladár: Iskola a magyarságra, Ny 1940, 42.; Móricz Zsigmond: Szerkesztőségi asztal, Kelet Népe 1940. aug. 1.; Fábry Zoltán: Szegény ország ajándéka. = Öí 9.; Varga RózsaPatyi Sándor: A népi írók bibliográfiája, Bp. 1972; Turczel Lajos: A Sarló és a csehszlovákiai magyar szociográfiai irodalom. = T. L.: Hiányzó fejezetek; uő: J. L. 1910-1980, ISZ 1981/2; uő: Az érsekújvári reálgimnázium mint irodalmi és tudományos életünk műhelye, ISZ 1992/11. B . Zs. Jó Gazda (Pozsony, 1991-től): kertbarátok, kistermelők, méhészek, vadászok és horgászok, ill. agrárvállalkozók havilapja. Előbb a Gazda Kiadó jelentette meg, 1994-től a Madách-Posonium. Példányszáma 1992-ben 14 ezer volt, 2004-ben 8 ezer. - Főszerk.: Kádek Gábor (1991-től), T. Szilvássy László (2001-től). F. Z. Jókai Egyesület: 191 I-ben Komáromban alakult kult. társaság, amely főként Jókai emlékének ápolásával foglalkozott. Első elnöke (1911-1922) Beöthy Zsolt volt. Az államfordulat után már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kult. akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. A két vh. között Szijj Ferenc volt az elnöke, s vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács, Fülöp Zsigmond, Szombathy Viktor, Baranyay József, Borka Géza, Gaál Gyula. 1937-ben közadakozásból felállította Jókai szobrát, Berecz Gyula komáromi művész alkotását. Szorosan együttműködött az SZMKE-vel, melynek ugyanott volt a központi titkársága. Tevékenysége a 30-as évek végén kibővült, a következő szakosztályai voltak: múzeumi (elnök: Sárossy Etele), irodalmi (elnök: Hajdú Lukács), közművelődési (elnök: Bíró Lucián), szépművészeti (elnök: Haimos Károly), zeneművészeti (elnök: Pataky Maurus), könyvtári (elnök: Baranyay József). Legnagyobb országos rendezvénye az 1925. évi Jókai-emlékünnepély volt. Ebből az alkalomból adták ki a Jókai Emlékkönyvet (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond, Komárom 1925). Az egyesület tevékenysége 1939 és 1944 között élénk volt, az 1945 utáni jogfosztás idején viszont megszüntették. Ir.: Fülöp Zsigmond: A Jókai Egyesület huszonöt éve (1911-1936), Komárom 1937; Tok Béla: A komáromi Jókai Egyesület 1912-1945, ISZ 1987/10, 1988/1. Cs. S. JÓKAI Mária (Aha, 1937. jan. 18.): önkéntes néprajzgyüjtő. Komáromban óvónői, majd Pozsonyban tanítói képesítést szerzett (1955). 179
