Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Jövő, A. Nyugdíjba vonulásáig különböző Zobor-vidéki falvakban (Kalász, Gíhymes, Barslédec) tanítóskodott. - Szűkebb pátriája néprajzi hagyományainak gyűjtésével foglalkozik, azon belül is elsősorban a népszokások, gyermekjátékok és viselet feltérképezésével. írásai hazai magyar kulturális lapokban jelennek meg. Munkássága elismeréseként a Magyar Köztársaság Nemzeti Örökség Minisztériuma Életfa Díjjal tüntette ki (2000). M; Szlovákiai magyar népviseletek (Méry Margittal), Po. 1998; András-naptól farsangig Nyitra vidékén, Po. 2001; Hamvazószerdától Szent Ivánig Nyitra vidékén, Po. 2003; Szent Ivántól Kisasszonyig. Nyitra vidékének népi hagyományai 3., Po. Jókai Színház -> Komáromi Jókai Színház Jövő, A: pol. és társad, hetilap. Losoncon jelent meg 1926 aug.-tól 1930 febr.-ig Tulák Gyula és Magyary Árpád szerkesztésében. Folytatása Magyar Híradó néven jelent meg. T. L. JOKER, J. JONATHAN Németh István, Z. Jövő, A: a csehszlovákiai magyar egyetemisták havilapja. Kassán jelent meg 1932 okt.-től 1933 márc.-ig Brükk Sándor, Burger Miklós és Orbán László szerkesztésében. Indítását a kassai és környékbeli egyetemisták kezdeményezték, s a CSMASZ lapjának számított. Míg a korábbi lapban (Magyar Diákszemle) a sarlósok, itt a Magyar Munkaközösség vezetői voltak a hangadók. A lap anyagából főként azok a forrásértékű közlemények emelkednek ki, melyekben az ideológiai diákcsoportok (a Sarló, a Prohászka Körök, a Magyar Munkaközösség) számolnak be addigi útjukról és további céljaikról. T. L. Jövőnk: gazd., szépirod. és társad, ilj. folyóirat. Kassán jelent meg 1921. jan. 15-től 1922. márc. 3l-ig, Urr György és Bányai János szerkesztették; fő munkatársai közé tartoztak: Darkó István, Ölvedi László, Urr Ida. Ez volt az első csehszlovákiai magyar egyetemista lapkezdeményezés. ^ ^ JUCZKÓ Simon Wallentinyi Samu Judea: zsidó hetilap. Po.-ban jelent meg 1925 márc.-tól máj.-ig Újvári Péter szerkesztésében. A Szombat c. korábbi zsidó lap folytatásának tekinthető. Ahhoz hasonlóan a zsidó nemzeti öntudat propagálója, a zsidó állam eszményítője volt, emellett feltétlen lojalitást tanúsított a csehszl. polgári rendszer iránt. Nemzetpol. jellegű közleményei nagy részét a szerkesztő írta (Üzenet mindenkinek!; Vezérek kellenek; Zsidó tudósok a világkultúrában). Jellegzetes rovatai a következők voltak: Pilpul, A mi örökségünk, Szombattól szombatig, Gut Sábesz. Csak zsidó írókat szerepeltető irod. és müv. rovatában többek között Antal Sándor, Faragó Sándor, Herczeg Gábor, Kaczér Illés, Komlós Aladár, Patai József, Salamon László, Sebesi Ernő, Somlyó Zoltán, Szenes Erzsi, Telekes Béla, Újvári Imre és Újvári Péter írásaival találkozunk. Folytatásokban közölte Újvári Péter külföldön is ismertté vált drámáját, a Leviatánt. T. L. JUHÁSZ Árpád; Schäffer (Szepsi, 1894. dec. 2. - Budapest, 1945. ?): író, újságíró. Iskoláit Bécsben, Besztercebányán, Rozsnyón, Miskolcon végezte. Előbb vidéki városokban újságíróskodott, majd Pestre kerülve a Budapest, a Pesti Napló és a 8 Órai Újság munkatársa lett. A magyar fővárost a Tanácsköztársaság bukása után hagyta el, bejárta csaknem egész Európát, végül szülőföldjén telepedett le. A 20-as években Kassán újságíró, a Kassai Újság és a Renaissance Könyvtár szerkesztője, 19341938-ban a kassai rádió magyar adásának vezetője volt. A 30-as évek második felében antifasiszta népfrontos akciókban vett részt: előadásokat tartott a szovjet irodalomról, színházi kérdésekről, cikkeket és verseket közölt a Magyar Napban. - Első verseit még 191 l-ben adta ki Elfojtott könnyek címmel. A szlovákiai magyar irodalomban Úri kaszinó c., a vidéki város társadalmát ábrázoló regényével mutatkozott be. Fábry Zoltán kvaterkaregénynek 180