Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Gramma Nyelvi Iroda járói doktori értekezést írt (Debrőd története és népi gazdálkodása, 1979). - 1966-tól publikált. Ismeretterjesztő és művelődéstörténeti jellegű írásai főleg a Hétben jelentek meg. Nevéhez fűződik A kassai Batsányi-kör évkönyve 1965-1968 c. kiadvány anyagának válogatása (szerk. Turczel Lajos); megalakulásától (1965) 1976-ig e kör elnöke volt. M: Vikár Béla, a folklór és a Kalevala tudósa, cikk. Hét 1969. ápr. 27.; Pálóczi Horváth Ádám, a hagyománygyűjtés magyar úttörője, ism.terj., uo. 1970. febr. 22.; Népi mészégetés Debrődön, tan., Honismeret 1979/5-6. Ir.: Szalatnai Rezső: A kassaiak évkönyve, És 1970/30; Kovács Sándor Iván: A kassai Batsányikör évkönyve, Tiszatáj 1970/10. p ^ Gramma Nyelvi Iroda (2001 aug.): nyelvtervező, oktatási, kutatási tevékenységet és nyelvi jellegű szolgáltatásokat végző inézmény. A Gramma Egyesületet a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport nyelvész tagjai alakították 2001 augusztusában. Az egyesületnek és belső szervezeti egységének, a Gramma Nyelvi Irodának fő célja, hogy szervezője és kivitelezője legyen a nyelvtudomány és néhány más társadalomtudomány körébe tartozó kutatásoknak Szlovákiában, a kutatási eredmények felhasználásával nyelvtervező és oktatási tevékenységet folytasson, valamint nyelvi jellegű szolgáltatásokat nyújtson intézményeknek és magánszemélyeknek. Az iroda egyúttal az MTA szlovákiai kutatóállomásának funkcióit is ellátja, s az MTA Kisebbségkutató Intézetének koordinálásával együttműködik az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai testvérállomásokkal. - Az egyesületnek megalakulásakor 15 nyelvész és nyelvész-doktorandusz tagja volt. Az iroda kutatási és tudományszervező tevékenységét az Arany János Közalapítvány és az Illyés Közalapítvány támogatásával végzi. Az egyesület és az iroda Dunaszerdahelyen (a Csemadok-házban) működik. - A 2001-2002-es közös kutatás (Kárpát-medencei kisebbségek nyelvpolitikai helyzete) eredményét összefoglaló tanulmánykötet - Szarka László és Nádor Orsolya szerkesztésében - Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában címmel (2003) jelent meg a bp.-i Akadémiai Kiadó gondozásában. - A határon túli magyar nyelvváltozatok leírása szempontjából áttörést jelentett számukra, hogy a Magyar értelmező kéziszótár második, átdolgozott kiadásába bekerültek az erdélyi, kárpátaljai és a szlovákiai magyar szavak és szójelentések is. - Az MTA Kisebbségkutató és Nyelvtudományi Intézetével együttműködve 2002-ben elkezdődtek a szlovákiai magyar elektronikus szövegtár kialakításának a munkálatai is. Az elektronikus szövegtárba integrálódik majd az a nyelvjárási anyag, melyet a po.-i magyar tanszék hallgatói Sima Ferenc vezetésével a 60-as évektől gyűjtöttek, ill. melyet a Csemadok KB Nyelvi Szakbizottságának nyelvjárásgyüjtő szakcsoportja (valamint jogutódja, a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága) a 80-as, 90-es években nyári táborok révén gyűjtött össze. A hangfelvételek digitalizálása 2003-ban a somorjai Fórum Intézetben megkezdődött. - 2002 febr.-tól Misád Katalin vezetésével nyelvi ügyfélszolgálat indult. - Az iroda vezetője dr. Szabómihály Gizella. F. Z. GRENDEL Lajos (Léva, 1948. ápr. 6.): író, publicista, szerkesztő, egyetemi oktató. Tanulmányait szülővárosában és Po.-ban végezte. 1973-ban a Komenský Egyetem BTK-án magyar-angol szakos tanári oklevelet szerzett. 1973-tól a Madách Könyvkiadó szerkesztője, 1990-től az ISZ, 1992-től 1994-ig a Kalligram c. folyóirat főszerkesztője volt. 1994 jún.-tói 1997-ig a Kalligram Könyvkiadó kiadóvezetője, az 1997/98-as tanévtől a Comenius Tudományegyetem BTK-ja magyar nyelvi és irodalmi tanszékének az adjunktusa. Jelentősebb irod. díjai: a Szlovák írószövetség Díja (1985), Déry Tibor-díj (1987), a Magyar írók Szövetségének Artisjus-díja (1988), József Attila-díj (1990), Füst Milán-díj (1995); Madách Imre-díj (1997); Ady Endre-díj (1997); Kossuth-díj (1999); Pribina-kereszt, I. fokozat (2003). - Első elbeszélése 1970-ben jelent meg az ISZ-ben. A hazai kritika érdeklődéssel és elismeréssel figyelte indulását, az 1981-ben megjelent Éleslövészet c. kisregénye, majd az ahhoz témában lazán, de beszédés szerkesztésmódjával annál nyilvánvalóbban kapcsolódó Galeri (1982), ill. Áttételek (1985) 134