Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

GÖRCSÖS Mihály írt, feldolgozta Eperjesnek és az ev. kollégiumnak a történetét, s a két vh. közti kisebbségi viszonyokról forrásértékű emlékiratot írt. M.: Bánó Iván ifjúsága, tan.. Eperjes 1929; Az eperjesi ev. kollégium rövid története 1531-1931, uo. 1933; Nemzeti ellentétek likvidálása és az egyetemek. MI 1936/6; Eperjes. = Tátra almanach. Szlovenszkói városképek, 1938; Emlékeim egy letűnt világról, Bp. 1964. Ir.: - \ A szeretet és megértés gesztusával áldozott Eperjes társadalma G. J. igazgató búcsúztató ünnepsége alkalmából. Új Világ 1930. okt. 17.; -: Ján Gömöry odchádza na odpočinok, Šariš 1930. márc. 29.; Szalatnai Rezső: G. J., előszó az emlékirathoz; Turczel Lajos: G. J. halálára, ISZ 1966/6; Tóth László: Elfeledett évek, 1993; Zeman László: Gymnasiologia, Kalligram 1996/1. T. L. GÖMÖRYNÉ MARÓTHY Margit (Budapest, 1875. ? - Serke, 1953. ?): író. Színiiskolábajárt, fiatal korában színésznő volt Bp.-en. 1910-ben feleségül ment Gömöry Olivér műkedvelő íróhoz, földbirtokoshoz. Foglalkozott okkultizmussal, buddhizmussal, indiai tanokkal. Isteni ének (Bp. 1924) címmel lefordította angolból a szanszkrit irodalom legjelentősebb termékét, a Bhagavad-gítát. 1925-ben Indiában járt, erről útleírást adott ki. Számos cikket írt az indiai irodalomról és a buddhizmusról. M.: Indiai utamról, Rimaszombat 1927. Ir.: Szombathy Viktor: G. M. M., ISZ 1982/3. Cs. S. GÖNDÖCS László; Czvank (Losonc, 1912. okt. 5. - Budapest, 1994. márc. 20.): tanár, ped. író, a Rákóczi Szövetség főtitkára. A gimnáziumot Losoncon, matematika-ábrázoló geometria szakos egyetemi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként a Prohászka Körök egyik legaktívabb szervezője, a szünidőkben ifjúmunkás pihentető táborok vezetője volt. 1936-tól 1938-ig a beregszászi gimnáziumban tanított, s a Podkarpatská Rusi Magyar Kultúregyesület (PRMKE) helyi szervezetének vezetőségi tagja és ungvári központjának jegyzője volt. 1939-től Bp.-en élt, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, s a Toldy Ferenc utcai felvidéki egyetemista kollégium vezetését is ellátta. Eredeti családi nevét (Czvank) a vh. idején változtatta Göndöcsre. 1950 és 1963 között bp.-i középiskolákban tanított, s az egyetem bölcsészkarának megbízásából tanárjelöltek tanítási gyakorlatát vezette. 1963-tól a Tanítóképző Főiskola tanára lett, s nyugdíjazásáig részt vett a matematikaoktatás korszerűsítésére alakult bizottság munkájában. A szlovákiai magyar kult. életet hatékonyan támogató Rákóczi Szövetség elnökségi tagja, majd főtitkára, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, s több alapítvány szervezője és támogatója volt. - Már egyetemistaként publikált az Új Életben, ilj. mozgalmi problémákkal foglalkozott. Ped. írói munkássága 1950 után bontakozott ki, tanulmányait A matematika tanítása és a Tanító c. lapokban közölte. Több tankönyv és módszertani segédkönyv szerzője vagy társszerzője. Előadást tartott az Unesco mo.-i matematikai konferenciáján, s tagja volt a Bolyai János Matematikai Társaságnak, melytől kitüntetést is kapott. M.: A térgeometria tanításának néhány kérdése. Bp. 1958; A matematikaoktatás időszerű kérdései a tanítóképzésben. = A budapesti tanítóképző 100 éve, uo. 1969; A matematikaoktatás néhány kérdése (többekkel), uo. 1972; Kézikönyv a matematika I. osztályos anyagának tanításához (többekkel), uo. 1978. Ir.: A beregszászi magyar gimnázium története 1864-1989, Bp. 1990; Vígh Károly: G. L. köszöntése, Magyar Nemzet 1992. okt. 7.; Turczel Lajos: Diákkori emlékeim G. L.-ról, Hét 1994. máj. 13. T. L. GÖRCSÖS Mihály (Debrőd, 1923. aug. 7. Kassa, 1999. jan. 21.): néprajzkutató. A kassai Kereskedelmi Középiskolában érettségizett (1944), majd Bp.-en kétéves Kereskedelmi Főiskolát végzett (1949). A po.-i Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán magyar szakos tanári oklevelet szerzett, a bp.-i ELTE-n néprajzból doktorált (1979). Főleg gazdasági szervezetekben, ipari vállalatoknál, ill. a városi és kerületi nemzeti bizottságon dolgozott. Három évig a kassai ipari középiskola esti tagozatán is tanított. Az SZTA külső munkatársaként néprajzi gyűjtéseket végzett. A későbbi években vallási néprajzzal foglalkozott. Szülőfalu133