Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Gömöri Lapok ember, aki tudja, ki vagyok, vál. v., uo. 1937; Érett élet, v., uo. 1943; A Siralomházban, v., uo. 1946; A József-utcai versek, uo. 1948; Babona, babona, tizenhárom babona, v., uo. 1948. Ir.: Jaroslava Pašiaková: Folyamatos múlt, 1981. Cs. S. GÖMÖRI KOVÁCS István Kovács István Gömöri Lapok: társad., szépirod. és közgazd. hetilap. Rimaszombatban jelent meg 19341935-ben Sichert Károly szerkesztésében. Kevés irod. anyagot közölt, kedvenc írói a rimaszombati születésü Szombathy Viktor és egy Csaba diák néven szereplő ismeretlen szerző voltak. A rimaszombati asztalos költő, Telek A. Sándor főleg cikkekkel szerepelt benne. T. L. Gömöri Múzeum Híradója, A (1983-1988): a rimaszombati Gömöri Múzeum kiadásában megjelenő tájékoztató füzet, amely a múzeum hatáskörébe tartozó diszciplínák köréből kisebb közleményeket, híreket hozott nyilvánosságra magyar nyelven. Szerk.: B. Kovács István. L. J. Gömöri Újság: szépirod. és társad, hetilap. Rimaszombatban jelent meg 1919. jan. 19-től márc. 23-ig Győry Lajos szerkesztésében. Korábban (1910-1918) is létezett. ^ Gömörország (2000 júniustól): honismereti, helytörténeti jellegű, negyedévenként megjelenő regionális folyóirat. Alcíme meghatározása alapján „az északi magyar peremvidék fóruma", és nagyjából a Vág vonalától a Hernádig terjedő szlovákiai magyar terület kulturális kérdéseivel foglalkozik. Cikkeket, tanulmányokat, kisebb közleményeket, továbbá híreket és könyvismertetéseket közöl. Főszerkesztő: B. Kovács István. Kiadja a Gömör Kishont Múzeum Egyesület, Rimaszombat. A folyóirat előtörténetéhez tartozik, hogy Gömörország címmel a budapesti Tiszavirág c. folyóirat (a Szőrös Kő 1996-os mellékletéhez hasonlóan) 2000 elején egy mellékletet jelentetett meg. A számot felelős szerkesztőként Juhász Dósa János jegyezte. - A Gömörország első száma az említett rimaszombati egyesület kiadásában 2000 júniusában jelent meg. Ezt követte az őszi (2. sz.), majd az összevont őszutói-téli (3—4.) szám. Színvonalasan szerkesztett időszaki lapról van szó. F. Z. GÖMÖRY János (Nyíregyháza, 1869. máj. 12. - Budapest, 1966. máj. 7.): publicista, történész, író. Az eperjesi ev. kollégiumban s a kolozsvári egyetem bölcsészkarán folytatott tanulmányai után 1897-től az eperjesi kollégium főgimnáziumában lett tanár, 1903-tól kollégiumi igazgató. Megértő, humánus magatartásáért szlovák nemzetiségű diákjai is tisztelték. Az 1918-as államfordulat után a kollégiumban a szlovák lett a tanítási nyelv, de az igazgatói tisztségben addig meghagyták őt, amíg az utolsó magyar osztály is végzett (1926). 1930-ban, amikor Kassára költözött, a kollégiumban is búcsúztató ünnepséget rendeztek tiszteletére. Kassán 1932-től főtitkára, 1938-tól elnöke volt a Kazinczy Társaságnak. 1937-ben részt vett a po.-i Tátra Kiadónak és azonos nevű folyóiratának a létrehozásában. A bécsi döntés után többször fellépett a mo.-i nemzetiségek érdekében, s ez ügyben neves felvidéki értelmiségiekkel összefogva konferenciát is rendezett Bp.-en. 1947 júl.-ban ennek ellenére és Vladimír Čobrda ev. püspök közbenjárását semmibe véve a már 78 éves G.-t Mo.-ra telepítették. Néhány évig Sóskúton élt, majd a pesthidegkúti Nyugdíjas Pedagógusok Otthonának lakója lett. Szellemi frissességét, aktivitását aggastyán korában is megőrizte, s 90 éves elmúlt, mikor értékes emlékiratát befejezte. - Pedagógiai jellegű írásokat már 1918 előtt publikált, de kiemelkedő publicistává a kisebbségi sorsban vált. Egyéniségének fő vonása a más nemzetiségek megbecsülésével párosuló tiszta és szilárd nemzeti érzés volt. A magyar ellenzéki pártokhoz való folyamatos kötődése ellenére a polgári baloldal köreiben is népszerű volt, s a népfrontos kommunista Magyar Napban nagy tisztelettel írtak a magyar iskolák érdekében folytatott munkájáról. Művelődéstörténettel is intenzíven foglalkozott. Az eperjesi Új Világba számos helyi és sárosi vonatkozású tanulmányt 132
