Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
FARKAS Gyula és igazgatója. A csehszl. szocdem pártban politizált, s egyik hazai exponense volt az emigránsok által szervezett kormánytámogató aktivista csoportnak. Tud. kutatómunkát nem végzett, ennek ellenére ö töltötte be a CSMTIMT tud. alosztályának titkári tisztségét. A Szlovenszkói Magyar Tanügy c. lap felelős szerkesztője volt. T. L. FARKAS Gyula (Kismarton, 1894. szept. 27. - Göttingen, 1958. ?): mo.-i történész, irodalomtörténész. A húszas évek első felében a berlini egyetem lektoraként működött, s a magyar kormány megbízásából csehszlovákiai magyar könyvek kiadását szervezte meg a Voggenreiter Verlagnál. A kéziratokról a kassai Kazinczy Társaság vezetője, Sziklay Ferenc gondoskodott. F. a PMH-ban és A Mi Lapunkban publikált, s két könyvet írt bontakozó kisebbségi szellemi életünkről (Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete, Bp. 1927; Mécs László, Pécs 1929). T. L. FARKAS István (Turócszentmártón, 1900. máj. 18. - Szentgyörgy, 1975. dec. 23.): író, lapszerkesztő, műfordító. A húszas évek elején lépett fel, tagja volt a Simándy Pál szervezte losonci Madách Körnek. Polg. iskolai, majd gimnáziumi tanár és igazgató, a leghosszabb ideig Ipolyságon és Galántán tanított. Ipolyságon két lapot szerkesztett: A Hétét (19291934) és a Magyar Családot (1934-1938). Felelős szerkesztője volt a kassai Új Társaságnak. A Magyar Család utolsó évfolyamaiban antiszemita hangot ütött meg. - Fő műfaja a novella volt, de regény- és drámaírással is próbálkozott. írásait általában erős szociális érzés és faluszeretet hatja át, de a szentimentalizmus nagy teret nyer bennük. írod. tevékenységének legértékesebb része a magyar-szlovák kapcsolatok fáradhatatlan ápolása: ö állította össze az első magyar nyelvű szlovák prózai antológiát, s itteni és mo.-i folyóiratokban (Magyar írás, Válasz, Látóhatár) folyamatosan ismertette az új szlovák irodalmat, a vezető szlovák folyóiratokban (Slovenské pohľady, Slovenské smery, Elán) pedig rendszeresen foglalkozott a mo.-i és csehszlovákiai magyar irodalommal. Fordítói tevékenysége is jelentős. M.: Tizenhétben, elb„ Kassa 1925; Fehér galamb, szm., Losonc 1924; Lelkek feltámadása, r., uo. 1926; Egyszerű történetek, elb., uo. 1927; Csodálatos vakáció, ilj. r., 1932. Ford.: Szlovák prózai antológia, 1927; Martin Kukučín: A Pretur-ház, 1935. Ir.: Fábry Zoltán: Új novellás könyv, MÚ 1925. máj. 7. = Öl 1.; uö: Ember-irodalom hamis utakon, R 1926. szept. 19. = Öí 2.; Fogarassy László: F. I., ISZ 1976/2. T. L. FARKAS Jenő (Szene, 1922. jan. 18.-Albár, 1979. szept. 18.): költő, műfordító. A középiskolát Po.-ban, a teológiát Esztergomban végezte el. Kat. papként több helyen (Pozsony, Csicsó, Kiskeszi, Bajta, Nagymegyer, Albár) működött. - Verseivel az 50-es évek végén jelentkezett, a 60-as években két kötete látott napvilágot. Versei többsége a hangulati vallomáslírajegyeit viseli, a „költői én" erősen exponált bennük. Művészi eszköztára vegyes: képanyaga teljes mértékben a hagyományos költészethez kötődik, ritmikailag viszont gazdagon él a szabad vers lehetőségeivel. M.: Csendország, v., Po. 1965; Valaki jár a nyomomban. v., uo. 1969. Ford.: Ján Botto: Jánošík halála, 1955; Andrej Sládkovič: Marína - A gyetvai legény. 1957; Andrej Plávka: Liptói pásztorsíp, 1962; Pavel Dobšinský: A napos-holdas paripa (Czagány Ivánnal), 1964. Ír.: Dénes György: F. J.: Csendország, Hét 1966/3; Turczel Lajos: F. J. 1922-1979, ISZ 1979/9. T. L. FARKAS Veronika (Losonc, 1943. máj. 21.): művészettörténész. 1975-ben a bp.-i Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán végzett. Ugyanitt nyerte el 1989-ben a PhDr. címet. 1975-ben a rimaszombati Gömöri Múzeum, majd I978-84-ben a komáromi Duna Menti Múzeum szakdolgozója, művészettörténésze. Itt kiállításokat rendezett és számos kiállítási katalógus szövegét írta. 1989-től 1996ig a komáromi Magyar Gimnáziumban, majd 1996-tól napjainkig a Schola Comaromiensisben és a soproni Benedek Elek Óvópedagógiai Egyetemen művészettörténetet tanít. 1999 óta vezeti a Pro Arte Danubii (a Duna Mente 106