Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Evangélikus Lap Esti Újság: a szlovák államban megjelent napilap, Herczeg Gábor lapjának jogutódja. Po.ban indult 1938 nov.-ben az Esterházy János vezette Magyar Párt lapjaként, főszerkesztője Somos Elemér volt. Keresztény humanista szellemiségével szemben állt a fasizmussal, s a német és szlovák lapok állandóan támadták. Egy ideig naponta háromszor jelent meg; 28 oldalas vasárnapi és ünnepi számai pótolni tudták az irod. folyóiratot. írod. és kult. anyagainak szervezői Peéry Rezső és Szalatnai Rezső voltak. A lapot 1941 őszén a fasiszta hatóságok napi 4 oldalra korlátozták, majd betiltották. T. L. Észak Szava —» Rejtőző kiadványok ETHEY Gyula (Dömös, 1878. nov. 18. Csejte, 1957. okt. 3.): történész. Csejtei birtokos volt, főként regionális történeti kérdésekkel foglalkozott. Számos tanulmányt publikált a Vág és a Nyitra vidékének történetéből a bp.i Századokban s a hazai PMH, Nemzeti Kultúra, Nyitravármegye, Híradó, Komáromi Lapok, Nyitramegyei Szemle c. lapokban. A második vh. alatt szlovák nyelven is publikált a História Slovaca c. folyóiratban. M. Alsószelezsény története, Bp. 1922; Vágújhely története, Komárom 1926; Vágvölgyi krónika, uo. 1936; Zoborvidék múltjából. Nyitra 1936; A vágvölgyi magyarság települése és fogyatkozása, Po. é. n.; A csejtei uradalom élete. Bp. 1943. lr.: M. L. (Mártonvölgyi László): Szlovákiai magyar honismereti könyvtár, Magyar Album IV., 110-111. Cs. S. Etnológiai Központ: a Fórum Kisebbségkutató Intézet 1997. október l-jén Komáromban létrehozott néprajzi kutatóközpontja. Igazgatója Liszka József. Tevékenységét a nevében szereplő „etnológia'

1 kifejezés alapján „európai etnológia" értelemben fejti ki. A néprajztudomány hagyományos kutatási területeinek vizsgálata mellett nagy hangsúlyt helyez az interetnikus kapcsolatok kutatására éppúgy, mint a változás vizsgálatokra, valamint a történeti (főleg településtörténeti) aspektusok figyelembevételére. Szakkönyvtárat, néprajzi adattárat gondoz és fejleszt, valamint létrehozta a Szakrális Kisemlék Archívumot. Utóbbi a dél-szlovákiai települések kataszterében található szakrális kisemlékek teljes körű dokumentálását vállalta föl. Jelenleg több mint kétezer ilyen jellegű objektumot tart nyilván. Az eredmények közzététele érdekében nemzetközi tudományos konferenciákat szervez és publikációs tevékenységet fejt ki. Evkönyve, az Acta Ethnologica Danubiana 2000 óta jelenik meg. Lokális és regionális monográfiák c. sorozatában a szlovákiai magyar tájakra, településekre vonatkozó monografikus igényű kutatási eredményeket adja közre. A Notitia historico-ethnologica c. sorozatában az összehasonlító és történeti néprajz, folklorisztika tárgykörébe tartozó kismonográfiákat, tanulmánygyűjteményeket közöl, míg Interethnica c. sorozata a szlovákiai nemzetiségek néprajzi problémáinak a bemutatására vállalkozik (az utóbbi keretében a magyar mellett szlovák nyelven is jelentek meg kötetek). Az Etnológiai Központ műhelyében L. Juhász Ilona munkájának köszönhetően készül a szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia, amelynek egyes kötetei a somorjai Bibliotheca Hungarica sorozata, a Miscellanea Bibliothecae Hungaricae keretén belül lámák napvilágot. lr. : Liszka József: A szlovákiai magyar néprajzi kutatás és a komáromi Etnológiai Központ, Acta Ethnologica Danubiana I., DSz.-Komárom 2000; Hála József: Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére, Acta Ethnologica Danubiana 1., Dsz.-Komárom 2000; Lukács László: A szlovákiai magyarok néprajzi bibliográfiájának négy kötetéről; Voigt Vilmos: Az Acta Ethnologica Danubiana és az Interethnica köteteiről; Selmeczi Kovács Attila: A Lokális és regionális monográfiák megjelent köteteiről. Mindhárom: Acta Ethnologica Danubiana 4., Komárom-DSz. 2002. L. J. Evangélikus Lap: egyházi, isk. és társad, lap. 1922 és 1938 között kéthetente jelent meg Léván, Somorján, majd Rozsnyón; szerkesztői Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik Sándor és Fábry Viktor voltak. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s II. és V. évfolyama között Népünknek c., IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. T. L. 101