Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

F F. KOVÁCS László Kovács László, G. F. KOVÁTS Piroska -» Kováts Piroska, F. FAA Anna —» Barna Annie FÁBIÁN Nóra; Korber Alica (Komárom, 1970. április 11.): író. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett. 1994— 1997 között Londonban volt au-pair. 1998 óta Magyarországon él. - Novellákat és elbeszé­léseket ír. írásaiban bölcselet és történetmon­dás, nyelv és gondolat alkot elválaszthatatlan egységet, s emeli prózáját magasan a pálya­kezdőktől megszokott színvonal fölé. A nagy­város meséi (2002) c. kötet au-pair hősnője megismeri és megszenvedi a londoni kültelki élet különféle viszontagságait. Ez a novella­ciklus a fiatal nemzedék egyik legkaraktere­sebb műve. M.: Álmok Júdeában, elb., 1994. Ir.: Tóth László: Álmok és kérdések. = Filep-Tóth: Próbafelvételek, 1995; Kocur László: Semmi sem biztos nála, Kalligram 2000/3; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) II., Po. 2001. G. L. FÁBRY István (Krasznahorkaváralja, 1911. aug. 26. - Pozsony, 1992. júl. 20.): pártmun­kás, állami tisztségviselő, emlékiratíró. 1926 és 1936 között bányászként és napszámosként dolgozott, részt vett a kommunista mozgalom­ban, többször bebörtönözték, ill. internálták. 1936-1939-ben Spanyolországban a nemzet­közi brigádokban harcolt. Munkaszolgálatos­ként átszökött a szovjet hadseregbe. 1945 után különböző járási és kerületi pártfunkciókat töl­tött be. 1964-től az SZNT képviselője, 1970­1976-ban alelnöke, 1969-197l-ben a Szövet­ségi Gyűlésben a Népek Kamarájának képvi­selője volt. - Tagja volt (1949-51 között) a magyarkérdés rendezése érdekében létreho­zott Magyar Bizottságnak, majd 1971-72-ben a Csemadok KB elnöke volt. M.: A forradalom katonája, emlékir., Po. 1978. F. Z. FÁBRY Viktor (Leibic, 1884. dec. 23. ­Eperjes, 1940. jún. 16.): lapszerkesztő, kultú­raszervező, a Szlovenszkói Evangélikus Szö­vetség egyházi elnöke. A középiskolát Kés­márkon, a teológiát az eperjesi ev. kollégium­ban végezte. Tanulmányai idején buzgón részt vett a Széchenyi Kör kult. munkájában. Több működési hely után 1917-ben az eperjesi ev. magyar-német egyház lelkésze lett, s haláláig ebben a szolgálatban maradt. Az 1918-as ál­lamfordulat után az eperjesi leszűkült magyar szellemi élet fö szervezője lett. Mivel a nagy múltú Széchenyi Kör újjászervezéséhez az új impérium nem járult hozzá, s a székházát is ki­sajátította, F. először megfelelő helyet biztosí­tott a magyar kult. rendezvények számára. Mi­kor az egyház tulajdonában lévő épületben meg­szüntették a magyar nyelvű polgári iskolát, az üresen maradt tantermek egyesítésével nagy be­fogadóképességű, Vigadó jellegű előadótermet alakíttatott ki, ebben folytak aztán a műkedvelő színházi előadások, irod., műv. és tudomány­népszerűsítő matinék. F. nemcsak sokoldalú előadó volt, hanem színmüveket író és az Eper­jesi Daltestvérek Dalárdájának karnagyaként működő „kultúrmindenes" is, akinek irányításá­val élénk és színvonalas kult. élet bontakozott ki. 1918 és 1938 között egyházi és társad., kult. lapok (Gyülekezeti Elet, Evangélikus Lap, Lu­ther) szerkesztésében vett részt, s más lapokban, főleg a PMH-ban is folyamatosan publikált. M.: Sáros megye utolsó 48-as honvédtisztje ravata­lánál, Eperjes 1914; Sólyom Piroska koporsójánál, Kolozsvár 1915; Híven mindhalálig, szm., Galánta 1931. Ir.: Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról, emlékir., Bp. 1964. 102

Next

/
Thumbnails
Contents