Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

F F. KOVÁCS László Kovács László, G. F. KOVÁTS Piroska -» Kováts Piroska, F. FAA Anna —» Barna Annie FÁBIÁN Nóra; Korber Alica (Komárom, 1970. április 11.): író. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett. 1994— 1997 között Londonban volt au-pair. 1998 óta Magyarországon él. - Novellákat és elbeszéléseket ír. írásaiban bölcselet és történetmondás, nyelv és gondolat alkot elválaszthatatlan egységet, s emeli prózáját magasan a pályakezdőktől megszokott színvonal fölé. A nagyváros meséi (2002) c. kötet au-pair hősnője megismeri és megszenvedi a londoni kültelki élet különféle viszontagságait. Ez a novellaciklus a fiatal nemzedék egyik legkarakteresebb műve. M.: Álmok Júdeában, elb., 1994. Ir.: Tóth László: Álmok és kérdések. = Filep-Tóth: Próbafelvételek, 1995; Kocur László: Semmi sem biztos nála, Kalligram 2000/3; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) II., Po. 2001. G. L. FÁBRY István (Krasznahorkaváralja, 1911. aug. 26. - Pozsony, 1992. júl. 20.): pártmunkás, állami tisztségviselő, emlékiratíró. 1926 és 1936 között bányászként és napszámosként dolgozott, részt vett a kommunista mozgalomban, többször bebörtönözték, ill. internálták. 1936-1939-ben Spanyolországban a nemzetközi brigádokban harcolt. Munkaszolgálatosként átszökött a szovjet hadseregbe. 1945 után különböző járási és kerületi pártfunkciókat töltött be. 1964-től az SZNT képviselője, 19701976-ban alelnöke, 1969-197l-ben a Szövetségi Gyűlésben a Népek Kamarájának képviselője volt. - Tagja volt (1949-51 között) a magyarkérdés rendezése érdekében létrehozott Magyar Bizottságnak, majd 1971-72-ben a Csemadok KB elnöke volt. M.: A forradalom katonája, emlékir., Po. 1978. F. Z. FÁBRY Viktor (Leibic, 1884. dec. 23. Eperjes, 1940. jún. 16.): lapszerkesztő, kultúraszervező, a Szlovenszkói Evangélikus Szövetség egyházi elnöke. A középiskolát Késmárkon, a teológiát az eperjesi ev. kollégiumban végezte. Tanulmányai idején buzgón részt vett a Széchenyi Kör kult. munkájában. Több működési hely után 1917-ben az eperjesi ev. magyar-német egyház lelkésze lett, s haláláig ebben a szolgálatban maradt. Az 1918-as államfordulat után az eperjesi leszűkült magyar szellemi élet fö szervezője lett. Mivel a nagy múltú Széchenyi Kör újjászervezéséhez az új impérium nem járult hozzá, s a székházát is kisajátította, F. először megfelelő helyet biztosított a magyar kult. rendezvények számára. Mikor az egyház tulajdonában lévő épületben megszüntették a magyar nyelvű polgári iskolát, az üresen maradt tantermek egyesítésével nagy befogadóképességű, Vigadó jellegű előadótermet alakíttatott ki, ebben folytak aztán a műkedvelő színházi előadások, irod., műv. és tudománynépszerűsítő matinék. F. nemcsak sokoldalú előadó volt, hanem színmüveket író és az Eperjesi Daltestvérek Dalárdájának karnagyaként működő „kultúrmindenes" is, akinek irányításával élénk és színvonalas kult. élet bontakozott ki. 1918 és 1938 között egyházi és társad., kult. lapok (Gyülekezeti Elet, Evangélikus Lap, Luther) szerkesztésében vett részt, s más lapokban, főleg a PMH-ban is folyamatosan publikált. M.: Sáros megye utolsó 48-as honvédtisztje ravatalánál, Eperjes 1914; Sólyom Piroska koporsójánál, Kolozsvár 1915; Híven mindhalálig, szm., Galánta 1931. Ir.: Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról, emlékir., Bp. 1964. 102