Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])

4. A tanítói pálya - III. A gyermek megismerésének alapelvei

Belépünk az osztályba, ahol negyven, ötven, hatvan, sokszor még több gyerek várakozó tekintete fogad. Elfogódottak vagyunk magunk is és valami sugallatra várunk, hogy megtalálhassuk a kapcsolatot a kisdedekkel. Pedagógus ösztönünk segít át az első percek zavarán, de tovább már biztosan kell látnunk az utat. Munkánk menetében csak gyermeklélektani tudásunk lehet vezérlő kalauzunk. Mit tudunk ma a gyerekről? A csecsemőkről már régen megállapították, hogy nincsenek köztük jók és rosszak, csak egészségesek és betegek. Az egészségesek sokat alszanak, éhesen ébrednek, jóllakottan elalusznak. Beteg gyerekek sírnak, nyűgösködnek. A szülőnek feladata, hogy majomszeretetével meg ne zavarja a gyermek egészséges életrendjét, ne akarja a maga kényelme szerint berendezni, hanem inkább ő alkalmazkodjék a gyereke ébredéséhez és alvásához. A beteg gyerekkel ne pepecseljen, ne kísérletezzen, ne kuruzsoljon, hanem orvost hívjon hozzá. Körülnézünk osztályunkban és iskolás rendszerető készséggel megpróbálunk csoportokat teremteni a sokfejű tömegben. Hogyan fogjunk hozzá? 1. Ki mit reggelizett, gyerekek? — Zavarbaejtő kérdés, de legtöbbször hasznos lehet, mert megtudjuk, hogy kik a koplaló, kik a jól táplált gyerekek. Ha a szemünkkel tudjuk kettéválasztani a gyereksereget, az mindenesetre jobb. A koplaló, éhgyomorral vagy sovány reggelivel iskolába jött gyereket nem szabad tunyának, figyelmetlennek ítélnünk, mert csupán rosszúi táplált. A kitartóan nyitott szájjal bámuló, nehezen szuszogó gyereket se tartsuk maflának, illetlennek, hanem orvoshoz kell fordulnunk, hogy megállapítsa, nincs-e garatmandula-túltengése, amely a lélekzésben akadályozza. Az ilyen gyerek nem tud az orrán át lélekzeni, elmarad a többitől fejlődésében és operációs beavatkozásra van szükség, hogy rendes gyerekké válhasson. Sok rosszul táplált gyerek esetén az ingyentejakció megszervezése nagyot lendíthet a gyereksereg iskolai rátermettségén. A rosszúl táplált gyerekek passzív viselkedését nem kell feltétlenül jóságnak minősítenünk, viszont a jól tápláltak mozgékonyságát, aktivitását sem rosszaságnak. Különös figyelmet szenteljünk a vézna, vérszegény gyerekeknek! 2. A későnkelők és koránkelők csoportja lesz tájékozódásunknak másik alapja. A koránkelők már 8 órakor vígan és készségesen résztvesznek a munkában, a későnkelők álmosan bóbiskolnak, nagy erőlködésükbe kerül, hogy figyeljenek. Ne zavarjuk, ne zaklassuk, ne TÓjjuk meg őket, inkább hagyjuk, hogy akár a padra dőlve aludjanak, kipótolják a pihenésük megrövidülését. Minden erőszakos beavatkozás — a későnkelő gyerekek felkeltése — árt a szervezet fejlődésének. Az agysejtekben felhalmozódó bomlástermékek (pigment) eltávolítása a vérkeringés által egyik gyerek szervezetében tovább tart, a másik testében rövidebb ideig. Ugyanúgy időbe kerül, amíg az agysejtek napi üzemanyaga: lecitin es fehérjék (tigroid) megtöltik a sejteket. Ezt a folyamatot megzavarni annyit jelent, mint megrongálni a szervezetet. Agymotorukat elindítjuk, anélkül, hogy megvolna akár a szükséges üzemanyaga, akár a nélkülözhetetlen 169