Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])

4. A tanítói pálya - III. A gyermek megismerésének alapelvei

olajozása. Nem is várhatunk eredményes munkát. Esetleges kudarcunknak magunk vagyunk az oka: gépvezetésre vállalkoztunk hozzáértés nélkül. A tanítás kötelező kezdetén (8 óra reggel) nem változtathatunk, de figyelembe vehetjük az aliiszékonyak és éberek csoportjának eltérő életütemét, munkaképességét. 3. Vannak kitartó munkások és gyorsan fáradok. Az elfáradás folyamata különös érdeklődésünkre tarthat számot. Sajnos, hogy a kísérleti pedagógia még nem hatolt elég mélyen a fáradtságot okozó tényezők tömegébe, még nem vetett fényt valamennyi kérdésre, de néhány útmutatásunk mégis van. Az örömmel végzett munka, az örömmel vállalt tanulás kevésbé fárasztó, mint az ímmel-ámmal végzett. Szörnyű megpróbáltatásnak számít a kényszerből végezett munka. Az öröm hatására kitágulnak a véredények, az arc színe megélénkül, nyál fut össze a szájban, étvágy érzete ébred, mélyebb a lélekzet vétel. Az unalom bénítólag hat. A szervezet önkénytelenül védekezik a bénító hatás ellen: az unatkozó ember ásít, ásítozik. Ásítozó gyerekhad a legkiáltóbb figyelmeztetés, hogy valami hiba van a tanításunkban, hogy unalmas, fárasztó. Fáradt gyerekeket felüdíthetünk rövid időre tudatos mély belélekzések által. A tanító ilyenkor végeztet tornagyakorlatokat, de elhibázza, ha csukott ablakok mögött, széndioxiddal telített teremben vár tőlük felüdülést. A padbanülés fárasztó hatása ismeretes, de azért alig akad tanító, aki megengedi az iskolás gyereknek, hogy felálljon, ha belefáradt az ülésbe, hogy letegye a tollat, ha nem bírja tovább az írást. Oh, rettenetes fegyelmetlenségre vezetne az ilyen engedékenység! Igazán 1 Vagy eléggé gondot fordítunk-e arra, hogy elegendő világosság legyen az iskolateremben, amennyi a betűk nagyságához mérten nélkülözhetetlen (apróbb nyomáshoz nagyobb fény kell). írunk-e akkora betűket a táblára, hogy a legtávolabb ülő gyerek is megerőltetés nélkül olvashassa? Ha erre nem vigyázunk, gyorsabban fáradnak a gyerekek, sőt látásuk romlását okozhatjuk. A megerőltetésnek régen vallott eredményes hatását ne próbáljuk ki. Többet árthatunk, mint amennyi hasznát valamikor is láthatjuk. Ne próbálkozzunk a ,,nemes" versengés felélesztésével sem. A dicséretet érdemlő tanulók legtöbbször csak egészségesebbek, mint azok, akiket elmaradásukért, ügyetlenségükért a hátulsó padokba ültettünk büntetésből. A kitartást ismerte fel a gyermektanulmányok egész sora olyan tényezőnek, mely a gyerek fejlődésének első jele. Elmélyed a fejlődésnek induló szervezet a, munkájába és már, már önálló alkotásra gyűjti erejét. . . amikorra a tantervben előírt V2 óra elmúlt, el kell tenni az eszközöket, új anyagra kell áttérni az előírás szerint. Szerencsétlen gyerekek, akikkel annyit se törődünk, hogy békét hagynánk nekik énjük kibontakozására! Rángatjuk őket, mint valami madzagra járó bábokat, de ugyanakkor azt hangoztatjuk, hogy nagy bajt jelentene, ha ötnapos iskolás hetet hoznának be úgv, hogy a szombat és vasárnap szabad legyen. A baj állítólag abban rejlene, hogy kétnapi pihenés alatt túlsókat felejtenének a gyerekek és mindent élőiről kellene kezdeni. Az agy motornak új begyújtása munkatöbbletet jelentene ... a tanítónak. Ez azonban tévedés, mert pihentebb szervezettel eredményesebb munkát végezhetünk. Semmit sem változtathatunk saját hatáskörünkben az órabeosztáson, a tananyag mennyiségén ós az elvégzésre kiszabott időn, de annyit megtehetünk, hogy 170