Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])

1. A nagy példák - I. Zaratusztra

Csábította őt is a gonosz, igérte, hogy teljesíti minden kívánságát, de Zaratusztra kitartott és ekkor tűzfolyamot látott közeledni, izzó érc ömlött a testére, de egy hajaszála sem görbült meg, mert az Isten oltalma alatt állott. A gonoszokat tűzláng mardossa és testükből vérpatak fakad. Választhatunk tehát, hogy kinek szolgáljunk. Immár nem kell esztelen, drága áldozatokat hozni, hanem csak az Isten: Ormúzd törvényei szerint élni és bátran bizalommal arathatjuk le munkánknak a gyümölcsét. Nincsenek démonok, akik megronthatnának, nincsenek féltékeny bálványok, akik megkívánják a szerencsénket, Ormuzd van és Ármány: egymást súroló két darab fa, melyből láng tör elő, mely láng és tűz azonban fénvt és meleget ád. Amit az ősember érzékei révén tudott, azt Zaratusztra elmélkedéseinek eredményeként tanítja, a pusztító lángban és tűzben is a fényt és meleget érzi meg. Dualizmusának ezzel egységes értelmet ad, teljesen az életigenlés szolgálatába állítja. Az életigenlés az Istenből való rend, mely új embereket formál: a csúszó-mászó, alázatos bálványimádókból emelt fővel járó, büszke, tudatos harcosokat, akiknek erősségük a jó, melyet szabadon választhatnak. Az új Isteneszmét követi az új embernek ideálja is. 5. Az új ember. Szerény ember volt Zaratusztra, nem kívánt egyéb kegyet, csakhogy az Isten dalnoka lehessen. Költői ihlettel is dalolja: Óh, mikor lesz már itt az az idő, amikor nyílt, bátor tekintettel merünk majd egymásnak szemeibe nézni? Amikor szemünkben lobogó lánggal, — hatalmad ölén hordoztatva — bejárhatjuk majd e kacagva örülő, virágozó földet. . . Óh, megszületett-e már az az emberi nem, mely nagy ereje birtokában mégis oly szelíd lesz — s hatalma érzetében, mégis békére törekvő . . . Óh, hol vagytok, Óh, hol késtek, ti várva várt hősök!! így dalol a költő, mikor korának minden hatalmas férfia hódító, véres hadjáratokat vezetett, mikor a háborúk nyomán városok néptelenedtek el, népek pusztultak ki, vagy dőltek rabigába. Az erős elnyomta a gyengébbet, a gazdag kizsákmányolta a szegényt. Hatalmas reformműnek a kezdete Zaratusztra himnuszainak eszmei gazdagsága? Békét, szelídséget hirdet. Látja, hogy emberi sorsunknak döntő momentuma, hogy mennyire szelídültünk meg. Azt, amit közönségesen a kultúránk haladásának szoktak nevezni, azt domesztikációnak ismertem fel. Ahogy az ember különböző állatokat szelídített meg, úgy kellett neki magának is megszelídülnie, hogy igazi emberi társas életet éljen. A népek történetének ez a problémája, hogy mennyire sikerűit megszelídülniük a tömegeknek. A vulgusnak, a profánum 15