Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

Suránka

82 Suránka. Községek történetével való foglalkozásra nincsen terünk, de legalább egyet röviden kiragadunk. Valaha ifjú reményekkel telve szilveszteri éjszakán csengő szánokon robogtunk kis temploma alatt a a szomszédba. Azután kacagva kívántunk egymásnak boldog uj évet! Jöttek valóban derűs napok, majd a tragédia. Ólomkatonákkal játszó mosolygó fiúkat vilt el innen a világháború fergetege. Egyikről azt se tudjuk hol nyugosznak haló porai, a másik legalább holtan hazakerült. Magyar sors, honvédsors... Sirkó helyett szóljon emlékükhöz a falu története! Súr, mint besenyő személynév előfordul Bíborban születelt Konstantin császár müvének 37. fejezetében. Besenyő határőr tanyának tartjuk. Neve 1296 ban Suran,

1) ekkor nyeri adományul Bugár fia Márton trencséni várnagy Szomszédos határok Viscup, Perch és Kürt. Márton családja felveszi a Surányi nevel; Emericus de Suran 1380-ban zálogbaveli földjét Jakabnak, Kürthi Assa fiának.

2) Tősgyökeres magyar falu ez a középkorban; 1389. jan. 25 én a nyilrai káptalan halárjárást tart benne és a határ jelei: Kerekharaszt. Kyrlhwylfialal, Ereszlevény erdő, Suranpalaka.») Szomszédok: Apálhy, Laysfalva. A XV. században idekerül az Ocskay család, Ocskay Ferenc nőülvette Surányi László leányát, kinek első férje Chepeni László. A XVI. században a község neve Kys Suran, majd 1567-ben Suranka.

4) 1571-ben Abstemius Pál nyitrai püspök, kir. helytartó Kys-Surányi László fiainak Surány János és Györgynek valamint Török Miklós és testvéreinek, nemkülönben Zeöleössy Miklós és Lászlónak, továbbá Pani Babos János öt fivérének, valamint másoknak közöttük 1) Árp. uj okmt. XII.—582 és 590. lap. 2) Koronthály levéltár Vágujhelyen. 3) Ocskay levt. bpest. orsz. levtár. *) Ugyanott.