Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

Suránka

83 özv. Pathvaróczy Gergelyné, másodszor özvegyült Forys Imrénének kys suráni nemesi kúriájára és birlokrészeire uj adományt ad. A beiktatást 1571ben végzi a nyitrai káptalan. Szomszédjaik ekkor literátus Tholdy Lőrinc Nyilra Vicsapon, Zomor Ádám és Bárdon Gergely Zoniorfalván, Zongor György Perken, Ghyczy István Assakürthön.

5) Mindez mutatja, hogy a honfoglalók lerakta alapon elég sokáig élt a magyarság. Özvegy Bábindaly Andrásné Surányi Anna főbenjáró perbe keveredett. Özvegyi állapotában szült gyermekét megölte és pincéjében elásta. Liberchey István nemes feljelenti az ügyel, vizsgálatot maga Sambokréthy Pál alispán tari. A jobbágy tanuk között vannak Pap Györgyné, Bencze Lukácsné. Ferencz Márlonné, Balogh Albert. Magyar nevek, melyeknek immár hire sincsen! A vármegyei törvényszék, bár a vádlott érdekében nem kisebb ember járt közbe, mint maga Ernő főherceg, a megtévedt nőt lüzhalálra itélle.

6) II. Mátyás 1610 ben Sarnóczay Sebestyénnek, Pálffy Kata tavarnoki jószágai praefectusának magyar nemességet adományoz

7) A nemességszerző 1635 ben suránkai biríokos. Bossányi Boldizsárné jobbágyának már csak a neve magyar 1634-ben. amennyiben Varga A\ihálynak hívják, de mint „obywatel pociivej osady Šuránek" ad el egy szőlőt.

8) Ha nyitravidéki ötszáz év előtti őseink egyszerre világra kelhetnének, nagy csodálkozás lennel A ma is suránkai birlokos Emődy család nőiágon a Surányiak leszármazója, igy tehát 1296ig viheti vissza birtoklásának jogalapját. 5) Okmány nálam. 6) Közgy. jkv. Nyitravárm. levt. 1578. 7) Eredeti armalis a Petrikovits levtárban Nagytapolcsány. 8) Ugyanott.