Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

Szent János Elefánth

81 levelet ad neki és a íiarcolkereső csapat zsákmányolás nélkül távozik. A pogány lovagias viselkedése ulán szégyent hozlak a keresztény becsületre 1708-ban a Nyilrát ostromló labancok. Tábornokuk rácoknak dobja prédául a zárdái, akik az idemenekülö nóket meggyalázták, a szerzeteseket elverték, az épületet kirabolták. Ili kötötte meg az áruló Ocskay László a szerződést, mellyel csapalait császári kézre játszotta. Hűséges szlovák leslvéreink faképnél hagyták az árulói, egy derék tizedessel Rákóczihoz szöktek vissza Meg is dicséri azért Bercsényi az illetőt.

3) 1774 ben kétemeletesre emelik a zárda falait, de 1782-ben megjelenik II. József császárnak a magyar „kalapos királynak" a rendet eltörlő pátense. Szívszaggató búcsúzás ulán szétoszlottak a fehérpapok mindörökre. A monoslor lakók nélkül pusziulásnak indul, majd szeszfőző lesz belőle, sírboltját feldúlják kegyeletien kezek. A síremlékek közül megemlítjük Forgách Pélerét, melyet Firenzei János faragott 1516-ban.

4) Az egész épületből lalán semmise marad. ha Edelsheim Gyulai Lipót báró kezébe nem kerül, aki pompás kastéllyá alakította a barátok fájdalmas emlékű ollhonát. Ma csak a templomból hatalmas csarnokká változott helyiségnek Ker. Szenl. János életéi ábrázoló frescoképei figyelmeztetnek arra, hogy egykor a világ örömeilől félrevonult szerzetesek kulcsolták itten imára kezüket. 3) Archiv. Rák. VI-83. lap. *) Archeolog. Ért. 1893. évf. 257. 5