Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

Szent János Elefánth

80 jegyzőkönyveiben 1674 és 1675. években igy mondják el az eselel a tanuk: Koczy Dobrotivá szerint sokat mesterkedett Jaklin Kata azon, miként ölesse meg az urát szegény Oláh Mátyást. Először összelövöldözteni akarta, azután gyilkosokat fogadott föl, hogy bánjanak el vele. Ezek éjjel az ablakon bemászva el is végezték dolgukat; Oláh Mátyás mindössze háromszor kiáltott jajszót azután vége lett. Jaklin Kata megszökött, cinkostársaiból Haluz János akasztófára került, Dudás Jánosné pedig fejvesztéssel bűnhődött. Szent János Elefánth. A jeles Pálosrendnek zárdáját 1369-ben alapítja meg itten Elefánthi Mihály. A Nagy Lajos királytól megerősilett alapitó levelet a Simonyi levéltár őrzi.

1) Magyar rend ez, alapitója az Esztergomban született Özséb kanonok. Fehér a ruhájuk, ilyen a szivük jósága. Hollós Mátyás a legnagyobb királyok eyyike gyakran becsöngetett budai házukba, hogy magasszárnyalásu lelke megnyugvást találjon a zárda csendjében. Erődített hellyé alakult az elefánthi klastrom; Ivanovics Pál vikárius 1636-ban négyszögű formában védőfalakkal látta el olyképen, hogy közben tornyok emelték a védekezés lehetőségét.

2) A török nyargalódzásainak vége-hossza nem volt s igy történt, hogy egy óvatlan pillanatban a muzulmán lovasság szabadon vonult be a zárda nyitott ajtaján. Világgá futott mindenki, csak Kelc Miklós a szelidlelkü vikárius maradt otthon néhány szolgával. A kegyetlen pogányok kezében rémesen villogott a kard s ime mi lörtént? Rtjtékhelyéról előlép a halálrakész vikárius; méltóságos alakjának láttára a pallosok önként hüvelyükbe térnek vissza. A pasa barátjaként maga mellé ülteti, meni) Turul 1929. évf. 70. lap. J) A község történetét 1904-ben megírta Mittuch József plébános.