Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)
A honalapítás 5
A honalapítás. A népvándorlás fergetegében hazát kereső népeknek nem a versenyfutás elsősége adla meg a szerzett földhöz való létjogosultságot, hanem az a körülmény, hogy államalkotók-e vagy sem? A mai Dunántult nem igényelhetik az olaszok olyan címen, hogy eleink bejötte előtt Ószöny Brigetio, Óbuda pedig Aquincum volt. Az ószlovák Morava, Nitrava, Vág a germán svébek egy törzsének, a kvádoknak nyelvéből valók; a Grane=Garam, Netra, Wag folyónevek előfordulnak Hessenben. 1) Mégsem lehet ezen az alapon Szlovenszkóra német igényeket megállapítani. A mi vidékünkön Magyarország határa Árpád honfoglaló hadainak bevonulása után vájjon meddig terjedt, az nagyban és egészben meg van állapítva. Az egykor Petendnek nevezett Garam szt Benedek tájáról Maroth, Ghymes, Egerszeg, Assakürth, Galgóc vonalán haladt a Garam vizétől a Vág folyóig. így rajzolta meg a térképet legutóbb Karácsonyi János dr. 1925 ben kelt munkájában: A magyar nemzet honalapitása 896-997. Ha a Garamtól Ghymes, Nyitrán át Galgócra vezető országút fölé még egy védösávot helyezünk, szemünk elé tárul az eredeti határnak, az úgynevezett „gyepünek" természetes iránya. Mik voltak ezek a gyepük? A kérdésre igy felel Pauler Gyula. 2) Az árpádházi királyok alatt a XIII. század végén is Magyarország halárait sűrű erdők boritolták. Ez erdők a honvédelmi rendszer egy fontos részéi képezték, amennyiben csak kevés ösvényen lehetett azon áthatolni. Az erdőkön 1) Németh Gyula szerint. 2) Századok 1883.-104. lap.