Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)
Zobor
30 nak a Zobornak, aki nevet adott a hegynek, világosan soha ki nem derül. Nemcsak a Zobor csúcsa, de annak töve szintén tanúskodik arról, hogy ez a vidék ősrégi megszállott hely. Öreg emberek még emlékeznek a Sátortábor helyén egy csomó körben lerakóit hatalmas kősziklára, mely történelem előtti emberek keze munkája, áldozó helyüknek maradványa. A nép ajkán olyan rege élt róla, hogy a Mindenható haragja egy istentelen pásztort kővé változtatott összes marhájával egyetemben. A tábor építésénél eltávolították a sziklákat Szvalopluk személyét a monda összeköti a Zobor hegyével ; Cosmas cseh krónikája szerint eltünl serege köréből, a Zoborra vonult, ahol három bajtársával holtáig remete életet élt. Erre alkalmas a régi kolostor felett lévő barlang, melyet Szent Zoerard tanyája gyanánt liszlel a nép Valóban laklak olt remeték, de Szvatopluk egyáltalán nem, Zoerard pedig csak rövid ideig tartózkodott benne. Szent Zoerard és tanítványa Szent Benedek vértanú legendáját megírta Maurus pécsi püspök, ki az utóbbit még személyesen ismerte. Szerinte Zoerard Lengyelországból jötl a szent Hyppolitról nevezett zobori kolostor Filep nevű apátjához, hol szerzetessé öltöztetvén András nevet nyert Rövid itt tartózkodása után remete éleire szánta el magát, a Trencsén közelében lévő szkalkai barlangba vonult. A zobori kolostorral való összeköttetését azonban ezentúl is fenntartotta. Testét a szkalkai barlangban sokféle sanyargatással hamarosan halálragyölörte, lakhelyét azuián tanitványa Benedek foglalta el, kit viszont rablók öltek meg. Zoerard állandó lakhelye tehát a szkalkai barlang volt. A zobori bencések nem feledkeztek meg szentéletü társaikról, holttestüket a nyitrai várban Szent Emmeram tiszteletére emelt templomban helyezték örök nyugovóra. Szkalkán 1220-ban Jakab nyitrai püspök apátságot alapított,*) melynek romjai meg4) Történetét röviden közli Joztf Bránecky, Zo starého Trenčína 180—284. lap.