A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Darvas János: A felvidéki magyarság politikai története a csehszlovák megszállás alatt

I A pozsonyi szlovák rádióban Esterházy János és Ja­ross Andor proklamálták a magyarok közeli felsza­badulását s bejelentették, hogy a hatalom átvételére a magyarság törvényhozóiból és tartománygyűlési képviselőiből megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. Október 9-én Komáromban kedvező hangulatban in­dultak meg a magyar-szlovák határtárgyalások. Első­nek Ipolyságot és Sátoraljaújhelyt adják át jelképe­sen Magyarországnak. A tárgyalások azonban más­nap megakadnak. A magyar delegáció Kánya Kál­mán külügyminiszter és Teleki Pál dr. kultuszminisz­ter vezetésével ugyanazon az elvi alapon kívánta az gyalások megszakadtak s már csak diplomáciai úton folytak tovább. Prága október 22-én juttatta el har­madik ajánlatát Budapestre, de ez sem épült még az 1910. évi népszámlálás statisztikai adataira s így Kassa, Ungvár és Munkács nem kerültek volna visz­sza Magyarországhoz. A magyar kormány már októ­ber 24-én válaszol s válaszában megismétli, hogy a nemvitás területek azonnali átadását kívánja, leg­messzebbmenő békülékenységének bizonyítékául új­ból javasolja, hogy „népszavazás tartassék azokon a területsávokon, amelyek a magyar kormány által javasolt néprajzi határvonal és a csehszlovák kor­MÄGYAHHÄK LENNI... Az egység himnusza. Szövegét írta Márkus László.Zenéjét szerezte Németh István Tempo Riusto László. Test-vér!Mily büsz-ke-ség most ma-gyar-nak len-ni Hüség-gel, re-ménnyel harcol-ni és hin-nl.Lankadatlan hévvel dol-goz-ni se-rényen,2okszó r.élkíil él-ni mosto-ha ke-nyéren, £ lieg-áll-ni a sarat a íöld in-du-lás-ban,Sorssal verekedni ke-mé-nyen és bátran,Nem hagyni a jussot, tisz-tel-ni a törvényt, A-cél-karral úszni át a sok-sok,ör-vényt , Bi-te-getö szóra nem állni kö-télnek,E-melt fö-vel néz-ai szem-be a ve-szélynek, Egy táborba gyűlve csak előre menni: J Test-vér ! I-lyen-nek kell a ma-gyar-ost len-ni í új határt megállapítani, amilyet a müncheni egyez­ményben a szudétanémet vidéken alkalmaztak. Va­gyis a néptöbbségi elvet az 1910-es népszámlálás ered­ményei szerint. A magyar kormány 12.940 négyzet­kilométernyi magyar többségű területet kívánt 1910 szerint 1,030.714 lakossal, míg a cseh-szlovák ellen­ajánlat október 13-án csak a Csallóköz területére ter­jedt ki 1838 négyzetkilométer kiterjedésben 105.418 lakossal. Ellenben Komáromot továbbra is szabad­kikötőként kívánta megtartani. Másnap, 13-án 5200 négyzetkilométert ajánlottak, amelyen 345.000 lakos él. A magyar kormány hajlandó lett volna az egész területen népszavazásra bízni a döntést, ebbe azon­ban a másik oldal nem ment bele. A közvetlen tár­mány által legutóbb felajánlott terület határvonala között feküsznek. A népszavazásnak november 30-ig véget kellene érnie". A népszavazásban a magyar ja­vaslat szerint csak az 1918 október 28-án a szóban­forgó területén lakó, vagy ott született személyek és leszármazottaik vehettek volna részt. A népszavazásos területet nyolc részre osztanák s mindegyiken külön folyna le a szavazás. A csehszlovák csapatok a vitás területeket november l-ig ürítenék ki s nemzetközi szervek november 15-éig vennék át azokat. A magyar kormány azt is kívánta, hogy a ruszinok is népsza­vazással döntsenek hovátartozásuk felől. Amennyi­ben Csehszlovákia nem fogadja el a népszavazást, az - 63 -

Next

/
Thumbnails
Contents