A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Darvas János: A felvidéki magyarság politikai története a csehszlovák megszállás alatt

zeti program, amit a Cseh-Szlorákiába bekebelezett magyarság húsz éven át rendíthetetlenül követelt. Ezt a tételt még a trianoni diktátum aláírása előtt mondotta ki a magyarság parlamenti szószólója, de nem változott meg a magyarság álláspontja a ratifikálás után sem. Néhány héttel később, július 4-én megtörtént a trianoni szerződés budapesti becikkelyezése s ezt követően Szent-Ivány József a magyarság másik pártjának elnöke, 1920 szeptember 24-én újból megismétli az elvi nyilatkozatot. „Sohasem fogjuk elismerni, — mondotta, — hogy Magyarország nemzetgyűlése egyedül jogosult volt a ratifikálásra". Szerinte ugyanis az érdekelt terület népe lett volna elsősorban jogosult sorsa fölött intézkedni, ettől az önrendelkezési jogától elütötték. „Mi ehhez a békéhez — folytatta, — semmikor sem adtuk hozzájárulásunkat és semmikor sem fogunk sorsunk intézéséről lemondani". És tizennyolc évvel később a kisebbségi élet sorsdöntő napjaiban a Cseh-Szlovákia életképessége fölött ítélkező Runciman lord Prágába érkezésének napján (1938 augusztus 3) a Prágai Magyar Hirlap első oldalán Jaross Andor tollából angol és magyar nyelven a cenzura minden akadékoskodása ellenére újból fölcsendült az önrendelkezési jog visszakövetelése: „Húsz évvel ezelőtt megtagadtak tőlünk egy jogot, melyet oly prófétai ihlettel hirdetett Wilson elnök: a népek önrendelkezési jogát. Csak ez a jog adja vissza nekünk az egyenlő föltételek közt folyó, minden nemzetnek egyforma fejlődést biztosítani tudó becsületes életet." Az 1920-as választás után megindult a gyakorlati nemzetvédő munka, a társadalom megszervezése a csendes nemzeti ellenállásra. A választás a csehek táborában is új korszakot kezdő eltolódást eredményezett. A szociáldemokraták nagy győzelmet arattak, 74 mandátumot szereztek, a cseh szocialista (később cseh nemzeti szocialista) párt 24, a polgári jellegű liberális cseh köztársasági párt, más szóval agrárpárt 40 mandátumot s e három párt alkotta az úgynevezett vörös-zöld koalíció magvát. Az alkotmányos formákhoz való visszatérés a kisebbségi nemzetek számára több és erősebb közjogi önvédelmet, élesebb közjogi harcot tett lehetővé, ugyanakkor a cseh állam számára meglassította a német-lengyelmagyar élettér elbirtoklását. Ez a folyamat most is tovább tartott, de már nem oly gyorsan és mohón, mint a forradalmi diktatúra két éve alatt. A kormányzás lényege továbbra is a nacionalizálás elve volt, de a jogállam megkövetelte külsőségeket most már jobban be kellett tartani. Mert a nemzetiségektől nem lehetett megtagadni az interpellálás és a parlamenti panaszkodás jogát, bár a házelnökség igen gyakran élt a cenzúrázás jogával. A formák nagyobb mérvű betartására csak egyetlenegy példát. 1920-ig szabadon és önkényesen minősítettek át magyar iskolákat szlovák tannvelvűekké, akár volt erre jogcím, akár nem. A választott parlament uralma mellett már nem lehetett így tovább garázdálkodni, ezért 1920 október hó 22-én külön szervezet alakult iskolák alapítására és fenntartására olyan helyeken, ahol törvényes jogcím semmiképpen nem lehetett arra, hogy ott az állam szlovákajkú iskolákat alapíthasson és fönntarthasson. Megalakult a Slovenská Liga, amely valamennyi tanfelügyelő bevonásával, mint magánjellegű szervezet, de az állam pénzén épített elnemzetlenítő iskolákat a magyar falvakban sokszor egy-két szlovák- vagy csehajkú iskolai növendék kedvéért. Igv például 1928-ban a Liga az állam jubileuma alkalmából harminc ilyen jogcím nélküli iskolának építtetett palotának beillő épületet — az államtól kapott tervek és költségvetések szerint az utolsó fillérig az államtól erre a célra adott pénzén. Az állam volt a valódi építtető, de a formát betartották Az első alkotmányos választás erőeltolódása és az alkotmányos formák kényszerű betartása erős nemzetiségi és szociális megrázkódtatásba sodorta a cseh államot. Alig kezdte meg működését a vöröszöld koalició, rövidesen szociális bajok keletkeztek. A szociálisták baloldali szárnya nem volt megelégedve a szocializálás ütemével, a nagybirtok kisajátításán felül a bányák és gyárak kisajátítását is kívánta. Smeral Bohumir vezetése alatt az elégedetlen csoport 1920 őszén különszakadt és kommunista párttá alakult át. A vörös-zöld koalició kormánya 1920 szeptember 15-én belebukik a pártválságba. Cserny József brünni tartományfőnök erőskezű hivatalnokkormánya veszi át a kormány-gyeplőt. A kommunisták és szociáldemokraták közt jogi harc tört ki a pártépület és az abban levő pártnyomda tulajdonjoga miatt. A harc annyira kiélesedett, hogy a kommunisták általános sztrájkot hirdettek s ebből veszedelmes forradalmi lázadás tört ki. A kladnói szénbányavidéken Muna képviselő vörös köztársaságot kiáltott ki, a létesítendő forradalmi vörös hadsereg számára sorozást rendel el, de három nap múlva háromezer lázadó társával letartóztatták és börtönre ítélték. A brünni villamosművek a forradalmárok kezébe kerültek s a telepre befutó gépfegyveres századot is lefegyverezték a a lázadók. Két morva ezred azonban ezt a lázadást is elfojtotta. E forradalmi megmozdulással egyidejűleg a nemzetiségi ellentétek is éles formában robbantak ki. Október 1-én a németajkú újoncok a szudétavidéken német nemzetiszínű szalagokkal díszítve a Wacht am Rhein hangjai mellett vonultak be több helyen a ka-