A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

hiajor, Vailmajor. À község területe 1368 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 530. Nemesgomba. Azelőtt Gomba. Első irott nyomát 1301-ből leljük, de már régebben lakott hely. A XIV. század végén a Gombay-család birtoka, melynek ez időben várkastélya is volt a községben. Ez a kastély újjáépített alakjában máig is fennáll. II. Ulászló 1492-ben Pogány Péternek és Vizközi Andrásnak adományozza. Az adóösszeírók 1553-ban az Aranyossy, Csorba, Zomor, Molnár, Beely családot jegyzik fel birtokosként. Később Szelepcsényi érsek, majd a Forgách-család kezére kerül. A XVIII. századtól a Jeszenák, Udvarnoky, Bertalanffy, Jankovich, báró Vass-családnak, az összeomlás előtt pedig a Wienerwalter-családnak volt itt nagyobb birtoka. Kápolnája a XIII. század elejéről vaió s többször átalakították. A község területe 931 kat. hold s lakóinak száma 244, valamennyi róm. kat. vallású. Nemeshodos. Azelőtt Hódos. Okleveles első nyoma 1279-ben Hadus néven mint pozsonyi várbirtokot említi. A XV. században már a hudusi nemeseket jegyzik fel itt birtokban. Későbbi birtokosok még itt a Hódosy-, Karácsony-, Kázmér-, Sátor-, Vermescsaládok. Református templomát 1790ben építették. A község területe 2788 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1253, ebből róm. kath. 690, ref. 550, ev. 2, izr. 11. Nemeskajal. Azelőtt Kajal. Régi birtokviszonyai, illetőleg egykori nemesi birtokaira nézve nem áll adat rendelkezésünkre, de bizonyos, hogy lakosai IV. Béla királytól nemességet nyertek. A község nevének nyomát elsőnek a Kayal nemzetség nevében leljük a XVII. század elejéről. A XVIII. század közepén a Kamocsay- és Soós-családok bírják. 1813-ban és 1810ben árvíz, többször tűzvész pusztította. Kath. temploma a XVI. századból való, evangélikus temploma 1898-ban épült. A hozzátartozó Ónypusztát 1283ban IV. László az esztergomi érsekségnek adományozta. 1296-ban Anja néven szerepel, majd később előfordult még Oun, Oln és Anya alakban is az Orros-család, majd Morochuk comes birtokában. Magyar lakóit a csehek húsz éven át sanyargatták. A község területe 2274 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1606. Nemeskosút. Azelőtt Kosút. A község neve az idők folyamán számtalan változatban fordul elő. 1138-ban Villa Quosut, 1214-ben Cousoud, 1223-ban Kusoud és Kusatid, 1260-ban Kusond, 1263-ban Kusovath, 1553-ban pedig ltossolth alakban említik. A XIll. század végén Kusodi Mohofi Écs a birtokosa, 1293-ban Kosodi Kozma fia Pál. A XIV. században Bogár fia Márton, 1334-ben Péter fia Myke a földesura. A XVI. század derekán a Hegyíés Szobonya-család bírja, majd rövidesen a Vízkeleti-, utánuk az OlgyayJezerniczky-, Thédy-, Thuróczi-, Kiss-, Abrahámffy-, Simonyi-, majd a báró Fekete-családnak van itt birtoka. A szabadságharc leverése után Bécsnek szemet szúrt a község nevének Kossúth Lajosra való emlékeztetése s keresztül akarták vinni, hogy a régebbi Kossolth nevet vegye fel a község, de a magyar lakosság kemény ellenállásán megtört ez a szándék, miként napjainkban sem sikerült a cseheknek sem a maguk nemzeti ideológiáját a községbeli magyarságra rákényszeríteni. Hozzátartozik Magyardiószegi cukorgyár majorja. A község területe 2638 kat. hold s lakóinak száma 1375. Nemesmartonfala. A község területe 650 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 201. Nemesnebojsza. Azelőtt Nebojsza. A XIII. században még királyi birtok és Zsigmond király várkastélyt épített a községben, majd pohárnokának, Norinbergnek adományozta. Házasság útján a Balogh-család szerzi meg s bírja több évszázadon át. Később a Szluha-, a Viczay-, Schossberg-, Horváth-, Galgóczy-, Gölcher-család birtoka. HOZÍItartozik: Gányi út. A község területe 831 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 362. Nemesócsa. 1268-ban IV. Béla a csuthi prépostságnak adományozza. Ezidőben két Ócsa szerepel, egyik Oucha, a másik Voncha, jóval később Puszta-Ócsa, majd Nemesócsa néven. 1274-ben Kozma banai főispán Cene comes kezére adja zálogként. 1550-ben a Gyullay-család bírja. Későbbi földesurai az Enyedy-, Baranyay-, Galambos-, Csepy-, Pázmán- és Szüllő-családok. Hozátartozik: Lögörréti tanyák, Okányikovótelep. A község területe 1514 kat. hold. s lakóinak száma a visszacsatoláskor 959. Nemesoroszi. Történeti kezdetei a XIII. század végére tehetők. Egy 1307ben kelt oklevél már említést tesz létezéséről. Ezidőtájt a verebélyi szék alá tartozott és érseki birtok volt. Évszázadok óta a Kazy-család fészke. A községet a Garam sűrűn megismétlődő áradásai eredeti települési helyéről elkényszerítették: a község eredetileg a Feloroszi dűlőn települt, de mai he lyén is ki van téve a Garam kiöntéseinek. A község területe 1514 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 959. Nemespann. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cétényihegy, Sósvölgypuszta. A község területe 1957 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 778. Nemesradnót. A község területe 1493 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 512. Németbél. Mint királyi birtokot Róbert Károly 1337-ben Morochuk comesnek adományozta. A XVI. század közepén horvát telepesek lakják. A XVlll. század vége felé ismét kincstári birtok. Kápolnája 1732-böl való. A község területe 549 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 290. Németdiószeg. II. József császár alatt települt, jórészt németekkel. Jóidéig Magyardiószeghez tartozott s csak néhány évtizede önálló község Területe 735 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1048. Németszögyén. Az esztergomi érsek ősi birtoka. A tatárjárás után népesítették be s megkülönböztetésül a szomszédságában levő Magyarszögyéntől (Ungarice ville Sceuden) villa Theutonica-nak nevezték. Ladomér érsek, hogy a letepített németeket egyházilag is elkülönítse a magyaroktól, 1291-ben külön plébániát állít számukra. A török alatt ismét elpusztult s csak sokkal később, 1711-ben telepítették és ezúttal a Rajna mellékéről hoztak németeket. A XVII. században Német-Szögyén néven szerepelt. Plébániatemplomának tornyában 1518-ból származó harang van. Hozzátartozik Felsőhidegvölgy. A község területe 3628 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1779. - 58 -