A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Ncvetlenfalu. Még az Árpádházi királyok alatt benépesült és a XV. század derekáig Deákfalva néven szerepelt. Szájhagyomány szerint a Deákcsalád fajtalan hírében állott s amikor a család kihalt, a községbeliek szégyenlették falujok nevét, azt nem is használták s így történt, hogy amikor a század végén egy portyázó katonai csapat parancsnoka megkérdezte egy községbeli hajadontól, hogy mi a neve a községnek, a leányzó így válaszolt.: „Ez névtelen falu". Állítólag innen maradt rajta mai neve. A prágai kormányzat környékén cseh-morva családokat telepített. Hozátartozik: Kosánláz. A község területe 1368 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 806, ebből r. k. 332, ref. 232, gör. kat. 182, izr. 52, felekezeten kívüli 8. Nyír. A tatárjárás előtti évtizedekben már fennáll a község. 1249-ben IV. Béla adományaképpen Archinus kamaragróf birtokába kerül. Két 'vszázaddal később a győrödi Poborcsalád birtokában találjuk. A mohácsi vész esztendejében elhagyott hely és ekkor „Barthamas földe" néven említi egy összeírás. A XVII. és XVIII. századokban Nyér alakban írják nevét. Ekkor az Ebeczky- és a Sipeky-család osztozkodnak határán. Később a Breuner grófok, valamint örököseik bírnak nagyobb birtoktesteket itt. Hozzátartozik Nyírpuszta. A község területe 1388 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 477. Nyitrakiskér. A község területe 295 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 294. Nyitramalomszeg. A Huntpázmáncsalád ősi birtoka volt a község a honfoglalás óta, így említik az 1274 és 1379 évekből származó okiratok. Ezek „Zig", illetve Malomszegh néven sorolják fel a községet. Később itt is földbirtokosok a Bosnyák-, Károlyi-, Turcsányi-, Motesiczkv- és Pongráczutódok. Legutóbb a Károlyi-család került előtérbe. A községhez tartozik Ondrohópuszta. A község területe 2369 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1076. Nyitranagykér. Már 1113-ban fennállt a község. Ekkor a nyitrai várhoz tartozott, számos más községgel együtt. Nagykér földesura régi időktől fogva az esztergomi érsekség, mely kegyúri fennhatóságot is gyakorolt az itteni kath. egyház felett. Igen regi 3 róm. kath. templom is, amelyet 1763ban építettek újjá. 1883-ban nagy tűzvész pusztított a községben. A község területe 291 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2470. O Óbást. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Óbásti. puszta. A község területe 1460 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 468. Ógelle. Az Árpádházi királyok alatt a gellei érseki szék jószága. II. Lajos 1524-ben kelt diplomája már mai nevén említi. 1553-ban az adóösszeírók mint királyi birtokot jegyezték fel. Később a Pálffy grófokat uralta. A község területe 936 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 282, ebből róm. kath. 279, izr. 3. Ógyalla. Első okleveles említése 1357-ből származik Possessio Gylla alakban. Két évszázadon át pusztaként szerepel és csak a XVI. század végén népesül községgé, amikor is már a Thasy- és Zzigmondics-család bírja. A következő évszázadban a Sánta-, Fekete-, Csajághy-familiákat találjuk még itt birtokban. 1697-ben a Konkoly nemzetség jut itt uradalomhoz s mindinkább gyarapodva, a birtok kezükön marad másfél évszázadon át. A XVIII. században birtokosként szerepelnek még a Ghyczy-, Baranyay- és Csuzyfamiliák is. Ógyallán európai hírű csillagvizsgáló és meteorológiai intézet van. Mindkettőt dr. KonkolyThege Miklós, a kiváló astronomus alapította saját birtokán 1870-ben, majd a kitűnően felszerelt csillagdát drága műszereivel egyetemben 1899ben a magyar államnak adományozta s azóta mint Konkoly-alapítványú astrophysikai observatórium szerepel hivatalosan. A csillagda legértékesebb műszerei közé tartozik a Mercz-féle 6 hüvelykes refractor, a Howe-féle normálóra, az Arway-féle Boxchronometer és Gothard-féle spectograph. A cseh megszállás elől 1919-ben a fontosabb műszereket elmenekítették és az intézet 1938 őszéig Budapesten, a Svábhegyen működött, majd a visszacsatoláskor visszakerült eredeti helyére. Ógyallához tartozik Kis- és Nagy-Konkoly, Vék, Giczi, Révai, Balázstag, Kovács és Zöldállás-puszta. Konkoly-puszta már a XII. században falu volt és Fényes szerint Thege kumai vezér bírta. E vezér ivadékai a Konkoly-Thegék. 1356-ból királyi diploma Konkoly-Thege Miklóst és Pétert említi itt birtokosként. A török időkben megsemmisült. Vék-puszta elsőnek 1247-ből bír említéssel Weyk alakban az Apor-, majd a Pozsárcsalád birtokában. A török alatt szintén elpusztult, de később többször felbukkan különböző királyi adományozások során. Öhaj. Árpádházi királyaink idejében az esztergomi érsekség birtokában találjuk. Temploma, mely a török hódoltság idején pusztult el, 1332-ben már fennállott. A töröktől egyébként is sokat szenvedett a község. A XVII. és XVIII. században két különálló, bár egymáshoz közelfekvő Óhaj nevű községet ismerünk: Kis- és Nagy-Ohajt. Hozzátartozik Herminapuszta. A község területe 2959 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1565. Oldalfala. A község területe 878 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 376. Olgya. Ouga néven már 1251-ben létezett s határa pozsonyi várbirtok. 1358-ból Olga alakban bukkan fel s ez időben már az Olgyai-család kezén. 1380-ban Olgia-nak írták s 1488-ban Mátyás király egy oklevele Ogya néven említi. Birtokos volt itt az idők folyamán még az Udvarnoky- és Bacsák-család is. A község területe 1543 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 291, valamennyi r. kath. Ollétejed. A XIII. században csak egy Teyed nevű község szerepelt. Valószínű, hogy később oszlott ketté, Lidértejed és Ollétejed községre. Mindkét községnek a századok folyamán azonos sorsa volt. A XIII. században pozsonyi várbirtok, majd az Elleuteyedy-, később Előtejedi-, Méhes- és Balogh-családoknak van itt birtoka. Ollétejed elsőnek a XVII. században merül fel s nevét Ollé nevű régi nemesi birtokosától vette. Hozzátartozik még Rongytelep. A község területe 527 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 194, valamennyi róm. kath. Oroszka. A lekéri apátság legállandóbb javadalmai között szerepel. Arpádházi királyaink alatt népes, jól művelt községhatár. A XIII. század közepe táján egy oklevélben Oronov néven szerepel. Hozzátartozik mint külterületi lakott hely a Garamvölgyi cukorgyár. A község területe 1029 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 803. Oroszvég. A község területe 1411 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 3107. Osgyán. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Bába völgy. Kerekrét, Kishegymeg, Pást, Szépbokor, Zabzó, Zsidó. A község területe 6257 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1219. Ósva. A község keletkezése és története ismeretlen. Területe 1732 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 511. Otrokocs. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Otrokocsi puszta. - 59 -