A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

rülete 802 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 698. Vallás szerint róm. kat. 696, ev. 2. Dobóruszka. A község területe 2099 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 614. Dulháza. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Barcigaz, Cigánytanya. A község területe 768 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 188. Dunajánosháza. Azelőtt Jánosháza. Ujabbkori település. Pálffy János gróf létesítette 1792-ben s nevét is birtokosa keresztnevétől vette. A község területe 495 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 316. Dunakisfalud. Azelőtt Kisfalud. Régi nemesi község s a múlt század elején a legnagyobb birtokosa a Nagycsalád volt. Hozzátartozik Sárréti tanyák. A község területe 1160 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 506. Vallás szerint róm. kat. 501, izr. 5. Dunamocs. Az Árpádok alatt királyi várbirtok és a komáromi vár tartozéka. Plébániája 1208-ban már fennállott. A várbirtok egy részét Lőrinc mester donációban kapta IV. Béla királytól. 1284-ben itt iktatják birtokba Rofoy nemest is. A XIV. században három Mocs fordult elő és pedig Nagy-Mocs, Kis-Mocs és Tivadar-Mocs. Zsigmond király 1388-ban koronázási ajándékképen az esztergomi érseknek adta Nagy-Mocsot, amelyet az érsek 1391-ben a Szent István prépostságnak engedett át. 1393-ban Tivadar-Mocsot is megkapja királyi donációként az érsekség, majd meg Billegért cserébe Kis-Mocs falut. Az 1549-iki adóösszeíráskor részben az érsekség, részben a Báthoryak birtoka. Később teljes egészében érsekségi tulajdon s az is maradt az összeomlásig. A csehek alatt sokat szenvedett. Hozzátartozik: Cigánytelep, Szentjánospuszta. A község területe 3126 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1753. Dunaradvány. Legrégibb adatok 1206-ból említik létezését s ez időben a Pető-nemzetség birtoka. IV. Béla egy 1267-ben kelt diplomájában Radowan néven említi és Sixtus esztergomi kanonoknak juttatja. 1303-ban Csák Máté martalócai felgyújtják és kifosztják. A XV. században Radványi László komáromi legátus nevében merül fel létezése. A török alatt megsemmisült. A néphagyomány szerint V. László király azon a helyen született, ahol a mai református templom áll s ennek emlékére Erzsébet királyné egy kis kápolnát emeltetett. Ez a kápolna az idők folyamán elpusztult š helyén épült később (XVII. század elején) a mai református templom. A történelem szerint V. László Komáromban született 1440. II. 22-én, amikor Kottaner Ilona udvarhölgy megérkezett Visegrádról az ellopott Szent Koronával. A radványi hagyomány szerint a királyné udvarhölgye elé jött Komáromból Radványig, itt kelt át a Dunán s a kiállott izgalmak következtében itt szülte volna meg fiát. A községhez tartozik Domány, Balogh, Zsitvatő és Vérth puszta. Vérth pusztán (1256-ban Werth, majd Virt) nyugosznak Baróti Szabó Dávid, a neves nyelvész hamvai. Zsitvatő szintén ősi település s már 1075-ben szerepel Si toutui alakban. Nevét az idők folyamán Sytuatw-nak, Portus de Sytwathew-nek írják még. Zsitvatő pusztán egy régi fatörzs áll annak emlékére, hogy a Zsitva torkolatánál kötötte meg 1606-ban II. Rudolf a törökkel a zsitvatoroki békét. A község területe 4900 kat. hold. A lakosság száma a visszacsatoláskor 1514, ebből r. kath. 922, ref. 544, ev. 1, gör. kath. 1, izr. 18, egyéb 28. Határában cseh légionistákat telepítettek le. Dunasáp. Azelőtt Sáp. Okleveles említése elsőnek 1256-ból merül fel Botho De Saap alakban. Sápi László 1383-ban itteni birtokát átengedi Hideghéti Erzsébetnek. A XVI. századtól a Pálffy grófok birtoka. A község területe 577 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 597. Dunaszerdahely. Már a bronzkorban megült hely. A népvándorlás századai is sok emléket hagytak határában. A honfoglaló magyarság erős földvárat talált itt és így a település folyamatosságát a magyar történelem során is biztosította. Sokáig nemesi község, de részben egyházi birtok is. A termékenj' határ bőségesen ellensúlyozta a község történelmi és természeti sorscsapásait. A cseh kormány a két évtizedes megszállás alatt minden igyekezetével azon volt, hogy az őslakó magyarságot telepítéssel és birtokszerzésekkel itt is gyengítse, de hasztalan. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Adámpuszta, Adormajor, Gányásdűlő, Gombotásmajor, Langimajor, Somogyimajor, Sziget, Szigetimajor, Völgyhátdűlő. A község területe 2691 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 6410. Dunatorony. Azelőtt Torony. IV. Béla egyik 1253-ból fennmaradt oklevele Csandal néven Tepuz fia Miklósnak ajándékozza. 1292-ben azonban már Tornyos-Csandal, 1553-ban pedig Thorony alakban írják. A XIII. szá zad végétől a pozsonyi káptalan a birtokosa. Hozzátartozik Sóvetőpuszta. A község területe 480 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 309. Dunatőkés. Azelőtt Tőkés. Az 1553. évi adóösszeírásban merül fel neve elsőnek s ez időben a Zomor- és Kondécsalád a földesura s maradt is utóbbiak kezén a XIX. század elejéig. A község határába a csehek morvákat telepítettek. A község területe 795 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 318. Vallás szerint róm. kat. 300, ref. 18. Dunaújfalu. Első birtokosának 1445-ből Temesközi Bálint pozsonyi várkapitányt találjuk. A XVII. század végétől a Pálffy grófok birtoka. SzentUr nevű kápolnája ősrégi. A község területe 1239 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 527. Dusa. ősrégi település, amelyet 1427-ben Jolsvai György tartott nemesi birtokban. Ekkor Dowsa alakban írták nevét a funkcionáriusok. A Máriássy- és a Kubinyi-családok voltak később hosszú időn át a község földbirtokosai. Ujabban Hámor Aladár volt a földbirtokos itt, aki ízléses családi otthont épített a községben. A jobbára evangélikus lakosság 1807ben építette fel egyháztemplomát. A község területe 671 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 254. — 22 —