A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Bodvaveiidégi. A község területe 839 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 419. Bodzásujlak. Legrégibb nyomát 1238-ból találjuk, mikor is IV. Béla nemzetgyűlést tartott itt. Ez időben Roland nádor volt a birtokosa. A XIV. század végén a Losonczyaké és a Rakamazi-családnak adják zálogba, utóbbiak viszont 1471-ben a Zeöld-családnak zálogosítják el. Rövidesen azonban a Rozgonyiak, majd az újlaki Nagy-családé. A XVI. század derekán garanyi várbirtok és Losonczy Istvánt uralja. 1598-ban a Forgách nemzetség kapja donációba. Később a terebesi pálos rend is szerez itt birtokot s ez időben Boczas-Ujlak alakban írták. A XVIII. században az Okolicsányi, majd az Almássy grófok szerzik meg. Az ősi róm. kath. templom hajdan a pálosok klastrom-temploma volt, a reformáció óta a reformátusok bírják. A gör. kath. templom építési ideje ismeretlen. 1663-ban pestis, 1831-ben kolera tizedelte, 1856-ban és 1904-ben tűzvész hamvasztotta el a község jórészét. A szájhagyomány szerint az ősi Zenth Andreas község elsüllyedt és a megmenekültek alapították a későbbi Bodzásujlak községet. Hozzátartozik Lábpuszta. A község magyar lakossága a cseh megszállás alatt igen sokat szenvedett. A község területe 2652 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1282. Bogya. ősrégi település, már 1268ban oklevél tanúsítja létezését. A XIV. század végén (1387) a komáromi várhoz tartozik s ez a helyzete 1592-ben is. II. Lajos király részben Literáti, alias Bogyai Kócz János három fiának: Domonkosnak, Imrének és Bálintnak ajándékozta a községet. 1651ben királyi adományt nyer a községben Vásárhelyi Mihály és Halászy István. Ez időben a község Nemes-Bogya néven említtetik. 1658-ban Szente Bálint nádori adományt kap a községben s uradalmán később a Vas-családbeliek osztozkodnak, majd utána a gróf Zichy-, Kürthy-, Csepy-, Pázmány-, Fitos-, Király-, Antal-, Csóka-, Császár-, Füssy-, Szűcs- és Bereczkcsaládok a közbirtokosok. Alig másfél évszázaddal később már gróf Waldstein János, utána pedig a Sabran hercegi család kezére kerül a község, amely különben mai állapotában Neinesbogya és Várbogya községek egyesítéséből keletkezett. Húsz esztendőn át nyögte a cseh elnyomatást. Hozzátartozik Bogyarét. A község területe 1995 kat. hold s lakóinak száma 858. Bolgárom. Egykorú feljegyzések szerint 1435-ben füleki várbirtok, 1548-ban már Bebek Ferenc, 1598-ban pedig Seryény Mihály kezén van. A következő évtizedekben a Balassa-család a földesura, majd Balassa Imre hűtlensége miatt a király elkoboztatja és 1693-ban báró Vécsey Sándor kap rá adományt. Későbbi földesura a báró Révay-, báró Mednyánszky-, báró Vécsey-, gróf Cebrián-, gróf Kohárycsaládok. Az összeomlás előtt Coburg Fülöp hercegnek volt itt uradalma. A község területe: 1653 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 381. Hozzátartozik: Bolgáromkőbánya. Boly. Okleveles nyomára elsőnek 1403-ból bukkanunk, mikor is Zsigmond király a Pányiaknak adományozza. A XV században a Cseke-, Imreghi-, Ujfalussy-, Csebey-, MagnusNagy-, Széchy-, Tárczay-, a XVI. században a Bayoni, Turóczy-, Némethy-, Beyczi, Atyay, Bey, Zobonya-, Zalatnoky-, Alpáry-, Csebey-, Farkas-, Vinnay-, Rákóczi-, a XVII. században a Bernáth-, Barkóczy-, Klobusitzky-család a földesura, majd a Szirmay grófoké lett. A kuruc szabadságharc idején a bosszúért lihegő labancok a község nagy részét felperzselték. Tüzek később is pusztították, majd 1849ben kisebb ütközet színhelye. Hozzátartozik: Bolyi rév, Szirmaymajor. Határában a prágai kormány csehmorva telepesek között osztott ki földet. A község területe 1905 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 824. Bolyk. Első okleveles említését a XIII. század elejéről találjuk. A Kacsics-nembeliek ősi fészke s 1213— 1229 között az e nemzetségből származott azé a Simon báné volt, akit a Getrudis királyné — II. Endre királyunk hitvese —• elleni összeesküvésben való részvétele miatt 1229-ben jószágaitól megfosztottak. Alig negyed évszázad multán Simon bán fia Jánosnak sikerült azonban a nemzetség bolyki birtokát is visszaszerezni. A Kacsics-nemzetség után a XIV. században Zách Felicián kezére került, de tőle I. Károly az ellene elkövetett merénylet miatt elkobozta és 1332ben Cselen fia Sándor fiainak ajándékozta. 1467-ben mint divényi várbirtokot jegyezték fel, míg 1471-ben már somoskői várföld s Országh Mihály nádor és a Lossonczy-család uradalma. A török eltakarodása után gróf Forgách Ádám a földesura. Későbbi birtokosok itt többek között a gróf Koháry-, Gellén-, Szilasy- és báró Orczy-családok. 1802-ben tűzvész hamvasztotta el. Plébániája már 1397ben létezett. Az itt született Katona István történetíró (1732—1811) templomot építtetett a községben. A község területe 1953 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 491. Hozzátartozik: Alsónyírjes és Felsőnyírjes. Bori. Először 1263-ból említi egy oklevél. Ezidőtájt még három község alkotja a mai határt: Árnyék-, Mogyorós- és Beke-Bori. 1275-ben Márton fia, Miklós a földesura, aki az Ottokár cseh királyon aratott győzelméért kapja királyi adományként a helységet IV. Lászlótól. Ekkor Bworrv alakban írják a község nevét. 1330 ban Bory Noyssa fiai és Bory Pető birtokában találjuk a helységet. Erről a sági konvent előtt tett bizonyságlevél tesz tanúságot. A XVI. században a Libárdy-család birtokolja, amely arról nevezetes, hogy belőle származik egyike Szondy két apródjának. A XVII. század első harmadában a Pomoti-családot is birtokosai között találjuk. A Borv-család, mely évszázadokon át megtartotta itt ősi birtokállományát, illetve annak egyrészét, a mult század közepén a község lakóinak eladta birtokait. A községhez tartozik Hercegpuszta. A község területe 1532 kat. hold s lélekszáma a visszacsatoláskor 451. Borsi. Nevét Bors vezértől származtatják. Elsőnek a százdi apátság alapítólevelében 1067-ből Terra Bors alakban szerepel. Később pataki várbirtok. 1264-ben Csősz Kércs kapja a királytól, majd 1284-ben IV. László Ujhelv várának adományozza. Ez időben Borsiszer néven említik. A XIII. század végén királyi birtok, 1387-ben a Perényiek kapják. Röviddel később ismét újhelyi várbirtok. A XV.—XVIII. században birtoka van még itt az Ernuszt-, Dombj

T-, Henyey-, Zeleméry-, Lórántffy- és Rákóczi-csa Iádnak. A Rákóczi-birtokot házasság révén az Aspremont grófok szerzik meg. Később a Trautson hercegeké, majd kincstári birtok s a Rákócziak után leányágon az Erdődy grófoké s utóbbiaktól a Széchényi grófok, a Széchényiektől pedig 1892-ben herceg Windisgraetz vásárolja meg. A községben áll a Rákócziak hajdan híres várkastélya, itt született 1676 március 27-én II. Rákóczi Ferenc. A várkastély állítólag még IV. Béla király ko- 14 -