A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

iából való. Hozzátartozik Besenyeitanya, Tilditanya. Szabadságához és nemzetéhez mindig hű magyar lakosságát a cseh uralom alatt ugyancsak sanyargatták. A község területe 1660 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1122. Botfalva. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cigánytelep, Trask. A község területe 909 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 512. Bótrágy. ösi magyar község és neve hun-ugor eredetűnek látszik. Kétségtelen, nogy már a XII. században lakott hely s egyházi iratok szerint a derceni plébánia leányegyháza volt. A XVI. században egy ideig a szatmári káptalan birtoka. Nemzethü magyarsága az évszázadok viharaiban keményen kitartott s nem törte meg a cseh megszállás sem. Hozzátartozik Cigánytábor, Ujbótrágytelep. A község területe 4403 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1325. Bottovo. A község területe 1873 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 15. Bozita. A határában feltárt leletek ikonyhahulladékhalmok. eszközök, edények stb.) tanúsága szerint már az őskorban települt hely. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Dórapuszta, Fülöpszálláspuszta, Széplakpuszta. A község területe (Perse köz ség területében), lélekszáma a visszacsatoláskor 198. Bögellő. Keletkezésének ideje és történelmi múltja ismeretlen. A község területe 1436 kat. hold, lakóinak száma a visszacsatoláskor 397. Bögölypatonv. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Asási puszta, Baranáspuszta, Bögölypatonyi puszta, Bögölypatonyi rét, Bögölypatonyi sziget, Kerekesbárányos, Langpuszta. Nagyfövenypuszta. A község területe 1201 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 374. Bölzse. Sziget-Bölzse, KápolnaBölzse és Sándor-Bölzse községekből egyesült. Első okleveles említését 1232-ből találjuk, mikor is II. Endre Kun fia Endrének adja. A XIII.—XVI. században a Vid-nemzetségbeli Bel zsey-ek birtoka. A község területe 951 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 323. Bős. Már a honfoglalás idején megült hely és Jerney szerint (Magyar Nyelvkincsek, 23.) azonos az 1102-ben említett Beys községgel. Ugyanezen a néven felmerül még 1262—1274. között többször is, mint bessenyő telep. IV. Béla király az Amadé-nemzetségnek adományozza. A pápai tizedszeA Rákóczi-kastély. liai és András nemes, miután Gentilu bíboros átok alá vette őket, tüzzelvassal pusztították az egyházi javakat s bosszújuknak Búcs is áldozatul esett. A XVI. századig Bulchu alakban szerepelt. Hozzátartozik Búcsipuszta, Búcsperespuszta, Katalintanya, Kisperjéstanya, Meggyespuszta, Vörösho mokipuszta. A község területe 5474 kat. hold, lakóinak száma a visszacsatoláskor 1688. A cseh megszállást megsínylette. Búcsűháza. Okleveles első említését 1238-ból találjuk, mikor is IV. Béla király a pozsonyi vár itteni birtokát a pozsonyi káptalannak adományozza. Ez időben neve Bulchu alakban szerepel. 1468-ban Mátyás király Nagylucsei Orbánt és Mayndl Jánost ajándékozza dők Bess néven tartják nyilván, 1398ban pedig mint Beus szerepel. Közben Böős Lothard királyi ember nevében is előfordul. 1402-ben Beusi István fia Bodugli János átíratja Nagy Lajos király 1359-iki donációs leveszerint 133 róm. kath., 262 ev., 2 izr. lét, mellyel a magvaszakadt Miklós bán fia János birtokát atyafiai: Oinode, Lothard, István és Miklós számára adományozza. Mátyás király 1468-ban vásárjogot ad a községnek. Pompás kastélyát az Amadé-nemzetség építtette s ez a kastély régebben tornyokkal és vízárokkal megerősített várkastély volt. Ebben a kastélyban élt Amadé László, a neves költő is. A község róm. kath. temploma ősrégi s különösen gótikus részei tűnnek ki. BORSI A szabadságharc idején határában a honvédsereg és az osztrákok közölt ütközet volt. Sokat pusztított belőle a tatár, majd a török s jelen korunkban a cseh megszállás sanyargatta. A községhez tartozott Árpás nyilván a XIII. században említett Arpád vagy Árpádsoka helység nevét őrzi. Ugyanis ez időből több helységet említenek, amelyek Bős határában állottak. Ezek Árpás, vagyis Árpád, Árpádsoka, villa Vitéz, villa Pogány, Bálványvíz, Pogánysziget. Bizonyára hadvész pusztította el őket. Jelenleg a községhez tartozik Feketeerdő, Nagy var jas, Kisvarjas, Tejke, Nagyerdő, Malomföle, Falusziget, Kotliba és lile. A község területe 9211 kat. hold, a lakosság száma a visszacsatoláskor 3102 lélek. Vallás szerint: róm. kath. 2976, ret. 17, ev. 7, gör. kath. 2, izr. 79, egyéb 21. A megszállás alatt a csehek 1222 kat. hold kiterjedésű ingatlant sajátítottak ki és eseti telepesek között osztották fel. Búcs. Királyi adományozás folytán az esztergomi érsekség ősi birtoka egészen 1848-ig. Első említése 1208 ból maradt fenn. Ez időben már fennállott Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma. Csák Máté hívei, Móric bán meg a községgel. I. Ferdinánd 1550ben Illésházy Tamásnak adja. Az öszszeomlás előtt a pozsonyi prépostság bírt itt uradalommal. Hozzátartozik Sámothpuszta. Sámothtal együtt a XIII—XIV. században Bulchu-Samuthnak nevezték a községet. Területe 763 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 209. Ezek közül róm. kath. 120, ref. 89. Budaháza. A kis ungmegyei község a XIX. század második felében keletkezett, bár a határában felszínre került leletek, valamint bizonyságlevelek is azt tanúsítják, hogy telepü léstörténete a népvándorlás századáig visszavezethető. A község területe 337 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 151. Bulcsu. A község már a történelemelőtti korszakokban is a népesebb magyarországi települések közé tartozhatott, mint ezt a közelében talált honyhahuUadékhalmok, eszközök és edények sokasága bizonyítja. Okmányainkban 1486-ban történik elsőízben említés a községről egy birtokperrel kapcsolatban. Ekkor a Beregicsalád birtokában találjuk. A kuruc szabadságharc alatt lovasütközet és a