A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)
Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak
Aclia alakban szerepel a korabeli ok Hiányokban. A hódoltság itt is csali a pusztulás nyomait hagyta maga után. Az 1657-iki összeírás 13 elpusztult telket tüntet fel. A község területe 1401 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 907. Aj. Alig 200 éves telepítés és akkor keletkezett, amikor Torna a Keglevichek kezére került. Hozzátartozik Cigányvég. A község területe 3712 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 421. Ájfalucska. A szomszédos Aj községggel egyidőben keletkezett és sorsában osztozott. Közel két évszázadon át a Keglevich család birtoka. A község terüelete 6415 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 772. Ajnácskő. A község melletti várhegyen állott Ajnácskő vára, amelynek kezdetben a Széchenyi-, majd a Salgainemzetség volt az ura. Salgai Istvántól 1424-ben elvették a várat és királyi katonaság vette azt birtokába. Zsigmond 1427-ben a királynőnek ajándékozta, aki azt 1435-ben tovább adja berzeviczi Pohárnok Istvánnak. 1438-ban a Pálóczi-család veszi zálogba a várat. Maga a község Zsigmond király idejében szerepel először az oklevelekben. 1411-ben még a Széchenyiek bírják, 1424-ben ezt is a király veszi birtokába, majd a várral együtt a községet is Czilley Borbála kapja. 1540-ben Balassa Menyhért birtokában van Ajnácskő. 1546-ban elfoglalják a törökök. Ezután a Kubinyiak, majd Feledi Eustách a község urai 1595 után házasság révén a Lórántffyakra száll a birtok, utánuk a Vécseyés Muray-családok élvezik egyideig a dominiumot. 1604-ben Rhédey Ferencé a község, mely később visszaszáll a Kubinyiakra. 1645-ben rövid időre török uralom alá kerül, de 1649-ben már Fekete Lászlóé és sógoráé, Vécsey Sándoré a birtok. 1705 után a Vaycsaládtól a birtok negyedrésze 1895ben Feleky Ádám kezébe ment át. A mult század végén Károlyi Ebeczkv Elekné, báró Kemény Géza, gróf Teleki Károly és Sarlay Pál voltak a földbirtokosok. A község területe 3078 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1146. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Állomástelep, Barakpuszta, Bataháza, Biikktetőpuszta, Cigánygödrepuszta, Hangonyi szállás, Pósza, Sasbikk, Téglagyár. Akli. Keletkezését illetően a szájhagyományra vagyunk utalva. E szerint a XV. században a község helyén hatalmas sertésakol volt s állítólag innen vette volna ma is használt nevét. Hozzátartozik Ruszintelep, Szöllőhegy. A község területe 1988 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 886. Ebből r. kath. 74, ref. 393, gör. kath. 335, gör. kel. 39, izr. 35, felek, kívüli 10. Albár. Legrégibb birtokosának 1300-ból János deákot jegyezték fel. A XIV. században Baár Miklós nemes családnevében merül fel. Évszázadokon át a vajkai érsekség tartozéka, majd birtokot szerez itt a Maholányi-, Pőthe-, Bertalanffy-család. Róm. kat. temploma 1802-ben épült. Hozzátartozik Ivánkamajor, Kisbár. A község területe 1425 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 564. Albár. Már a XII. században fennállott, mint János deák ősi birtoka. 1334-ben Baár Miklós (latinosan Nicolaus de Baár) királyi ember családnevében bukkan fel. Ez időben három Bár községet is találunk az egykorú feljegyzésekben, nevezetesen Albár-t, Felbár-t és Kisbár-t. Évszázadokon át jórészt a vajkai érsekséghez tartozott. Hozzá tartozik Ivánka major. A község területe 1424 kat. hold. Lakóinak száma a visszacsatoláskor 565 s ebből róm. kath. 480, ref. 75, ev. 2 és izr. 8. Alistál. Nevét elsőnek egy 1391ből származó oklevél említi. Szájhagyomány szerint a XII. században települt s nevét onnan származtatják, hogy az Árpádházi királyok alatt itt állottak volna az udvari istállók. Az kétségtelen, hogy egy 1268-ból fennmaradt okirat azt tanúsítja, hogy a közeli szomszédos Szakállason valóban voltak királyi ménesek s a ménes- és istállómesterek is itt lakoztak. Albár első telepesei a Ramocsay-, Radványi-, Bozsaky- és Mady-nemzetségek voltak, legalább is így tartja a néphagyomány. Református temploma 1450 körül épült s mert csak később katholizálódhatott újra, katholikus temploma 1786-ból való. A török időket megsínylette s a cseh megszállás alatt is nagy elnyomás alatt állott. A községhez tartozik Jászópuszta. A község területe 2342 kat. hold, lakóinak száma a visszacsatoláskor 1120. Ebből vallás szerint róm. kath. 510, ref. 578 és izr. 32. A közeli Tőnye-pusztán cseheket telepítettek. Almágy. Egy 1343. évi oklevél Almag néven említi a községet. Földesura régen a Kubinyi-család volt. Almágy határában lévő Belezsér és Bakóháza puszták hajdan községek voltak. Az utóbbi egy 1427-ből származó oklevélben szerepel. A XIX. században Bakaháza volt a neve. Ebben az időben a báró Kemény-család tulajdonában van. Belezsérről Beleser alakban egy 1461. évi okirat emlékezik meg. Üjabban báró Kemény Gejza és Margulit Gyula voltak a főbb birtokosok. A község területe 2249 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 821. Pusztái: Bakóháza, Belezsér, Kispuszta, Szőllőhegypuszta, Vadókáspuszta. Alsóbalog. Egyike a legrégibb gömörmegyei településeknek. Már a történelemelőtti korszakokban megült hely. A népvándorlás századaiban földvár emelkedett határában. A magyar történelem első évszázadaiban semmi nyomát nem találjuk okmányainkban. A XIV. század első felében szerepel először neve. A kuruc szabadságharc idején többízben is portyázó harcok színhelye. Egyébként története Felsőbalog sorsában osztozik. A községhez tartozó lakott hely: Peszéte. A község területe 1792 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 635. Alsócsáj. Már a bronzkorszakban népes hely volt, mit az itt feltárt bronzkori leletek bizonyítanak. Okl> veies első említését a XV. században találjuk. Ez ideig a Chyrke- (Csirke) családé, 1426-ban a Semseyek kapják királyi adományként. A község területe 511 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 240. Alsófalu. I. Ferdinánd 1550-ben több nemesi családnak ad adománylevelet a községi földbirtokokra. Ilyenek: a Soldos-, Hamvay-, Darvas-, Szkaron- és Kerepeczky-családok. Később a Kubinyiak és Draskóczyak kaptak itt dominiumokat. A mult század végén Krebsz Rudolf volt tekintélyesebb földbirtokos. Alsófalu ev. ref. temploma 1883-ban épült. A község területe 1580 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 384. Hozzátartozik: Ilonhalma. 4 —