A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

alapon neki is kezdett, de „Staré Slovensko" című. vaskos munkája nem egyéb, mint látnivalóan politikai propagandának szánt pamflet), azoknak minden sorából kiolvasható volt a politikai célokat szolgáló mondanivaló. .1 másik hatóerő a politikai rendszer volt, melybe a felvidéki magyarság az államfordulattal belékerült. .Íz eddigi politikai rendszer helyett egy valóban modern, nyugati formákat utánzó, demokratikus rendszerrel találta magát szemben a felvidéki magyarság. .1 csehszlovák köztársaság a nyugati haladásnak, humanista gondolatnak, a demokratikus berendezkedésnek lett volna hivatalosan képviselője a ..reakciós és feudális" Középeurópában. .1 csehszlovák politikai rendszer rövidcsen be is rendezkedett ennek a gondolatnak az égisze alatt. A különbség csak az volt, hogy a fennen hirdetett demokrácia csak az államalkotó nép számára jelentett egyenlő és méltányos elbánást, csak az államalkotó nép számára jelentett jogot, hatalmat és gazdasági gyarapodást. A kisebbségi nemzetrészeknek csak Ígéretek jutottak és nevetnivaló jogforgácsok mindabból, amit a masaryki demokrácia a többségi nemzet szcimára megadott. A magyarság így csak szemlélője lehetett a nagy demokratikus osztozkodásnak és kétségbeesve kellett megállapítania, hogy mindaz, ami a prágai törvényalkotás házában történik: csak az uralkodó nemzetnek kodifikál több jogot, ad nagyobb gazdasági lehetőséget és teremt szélesebb teret a kulturális fejlődés számára. A felvidéki magyarság részére azonban ennek ellenére is nagy és tanulságos iskola volt a cseh áldemokrácia. A Felvidék magyarsága itt tanulta meg ugyanis, mit jelent a nemzet érdekében folytatott céltudatos politika. .4 felvidéki magyarság saját kisemmizettségén, és sérelmein, a saját bőrén érezte, mit jelent például a nemzeti alapon végrehajtott radikális földreform és telepítés? Mit jelent a szociális közigazgatás és törvényhozás? Mit jelent a nemzeti célokat szolgáló okos kultúr- és iskolapolitika•? Egy szóval: mit jelentenek azok a szükséges nemzeti reformok, melyeknek a felvidéki magyarság nem volt részese, azoknak áldásaiból nem részesült, de óriási jelentőségüket meglátta saját kárán és veszteségén. .4

z új és idegen politikai rendszer tehát kialakította a felvidéki magyarságban az alkotásnak, a reformációnak a vágyát. És a prágai hamisságok és tévedések helyett egy becsületes: nemzeti és szociális politikai berendezkedésnek a kívánságát. .4 harmadik tényező maga a kisebbségi magyar társadalom volt. És nyugodtan állíthatjuk, hogy ez az utóbbi hatott a legerőteljesebben a felvidéki magyar lélek kialakulására. .4 felvidéki magyar társadalom u húszesztendős kisebbségi élet alatt felbomlott részeire és a részekből újból összetevődött a magyar társadalom. De ez már nem volt a régi. Ezt már a közben felnőtt friss generációk alkották, s mind összetételében, mind megjelenésében új volt. A szociológiai folyamat, amely ezt a változást előidézte, nagyjában ismeretes. A: államfordulat után a felvidéki magyarság elveszítette régi középosztályának túlnyomó részét. Elveszítette a városi intelligenciát, azt a vezető réteget, melynek vállaira hárult volna a kisebbségi nemzetrész vezetése. .4 régi felvidéki középosztály részben elmenekült, részben kiüldözték. Akik itt maradtak, vagy a legsúlyosabb anyagi gondok között küszködtek, vagy átorientálódtak a napos oldalra, az államalkotó nép mellé. Az idegeneredetű városi polgárság javarésze disszimilálódott, a zsidóság pedig jóformán teljes egészében tüntetőleg átállott a csehszlovák gondolat mellé. A régi történeti osztály sarjai javarészt elhagyták a kisebbségi élet területét, vagy elmenekültek, vagy visszahúzódtak vidéki kúriáikba. Mint társadalmi réteg, maradt csupán a parasztság és munkásság. .1 felvidéki magyar parasztságból, munkásokból, iparosokból, kereskedőkből, kishivatalnokokból kellett tehát megszületnie a magyar társadalomnak. És ez a folyamat el is indult. Paraszti és munkás származású fiatalok lepik el lassanként az egyetem padjait és a huszadik év végeztével már ott tartunk, hogy megjelenik az új intelligencia. Ez az új értelmiség azonban már nem a hazai értelemben vett „középosztály". A népből jött és a népért dolgozik. Szerves kapcsolata van a néppel és nem szakadt el tőle. Méltán mondhatjuk tehát, hogy kialakulóban van az úgynevezett osztálynélküli társadalom, melynek jellemzője, hogy nem oszlik fel egymás alatt és fölött elhelyezkedő osztályokra, de egymás mellett élő rétegekre. .4 kisebbségi élet csakugyan átalakította a felvidéki magyar társadalom képét. .4 vázolt társadalmi fejlődés a paraszti és munkás elemeket vetette a fejlődés irányába és a közös elnyomatás lépésről-lépésre elősegítette a társadalmi rétegek összeforrását és kiegyenlítődését. .4 felvidéki magyarság köréből ezért tűnt el már végérvényesen az „úr" és „paras

zť' furcsa és kellemetlen hangzású megkülönböztetési

1:. .4 kisebbségi magyar nemzettestben egyformára csiszolódtak le az emberek, eltűntek a társadalmi és születési előítéletek. És csak egyetlen szempont maradt, mely kinekkinek több jogot, vagy előnyt biztosít: a tehetség. — 391 —