A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Kemény Gábor: Kárpátalja

a politikusok — szintén a legharmonikusabb szellemi együttműködésben voltak a ruszin irodalom művelőivel. A kárpátaljai magyar kultúregyesületek estéin magyar- és ruszinnyelvű előadások és felolvasások váltakoztak, R. Vozáry Aladár pedig behatóan foglalkozott a ruszin népművészettel, mely a népi szellem örökszép formáit őrizte meg. A ruszin lélek befelé él. Számára az eleve elrendelt emberi sorsban a vallás jelenti a felemelkedést, az örök életben való hit, a szellemi megújhodást. Ez a vallásos áhítat termelte ki a faművészetnek, szobroknak, templomi faragásoknak és építkezésnek misztikus keleti jellegét, melyekben egy új kibontakozás előtt álló művészi felfogás érik. Ezt a belső erjedést zenei téren Bartók Béla is megállapította, amikor Philaret Kolessa ismert galíciai folklorista ruszin dalgyűjteményeiből kimutatta, hogy évszázados hatás kapcsolja össze a magyar és ruszin nép zenei világát, népdalszemléletét. A ruszin népművészetet általában a barokk jellemzi. A templomok közül a kőrösmezői, száldobosi és majdánkai templomok erősen barokkosak, de találunk ősi motívumú gótbarok imahelyeket is, mint Sándorfalván, Danilován és Kisrétfalun. A barok stílus és egyben a ruszin templomművészet kiteljesedése a nagyszabású uzsoki fatemplom. Végül a ruszin népművészetet átfogóan jellemzi a táji viseletek sokszínűsége, virágos mintázata és geometrikus formaérzéke, a fazekas* és bőrmunkák díszes kidolgozása, magyaros motívumai. Csodálatos őszinteséggel él a helyi népmesékben a magyarsággal való kapcsolatok ereje, a közös sokszázados történelem. A ruszin népi történet közös gyökerű a magyaréval, ettől sok megpróbáltatás után sem tudta elválasztani a néplélek meghódítására törekvő orosz politikai szellemiség. Két világ között, a dunai kisnépek jogán örök közvetítő szerepet fog játszani ez a nép, Kelet ősi motívumait küldi a magyar tájak felé és ennek történelmi szemléletét tükrözi majd a Kárpátokon túlra. Bródy András mondja a magyar ifjúság ez év tavaszán indított magyar ruszin irodalmi mozgalmával kapcsolatban, a két nemzet viszonyáról: „Minden nemzet élniakarása akármilyen kicsi is, isteni, emberi és természeti törvényesség szerint jogos és igazolt. A jognak azonban a nemzet életében reális értéke csak akkor van, ha azt az erkölcsi erőn kívül, fizikai erő is alátámasztja. Ezért kell, ezért szükséges a kis és kisebb nemzetek összefogása. Főként az olyanoké, akiket gazdasági kényszerűségükön kívül egy évezreden át szőtt lelki és vérségi kapcsolatok kötnek össze. Ilyen két nemzet a magyar és a kárpátorosz." Kárpátalja végleges felszabadításával új teremtő élet kezdődött az Erdőskárpátok íve alatt. A magyarruszin életforma a magyar-orosz nemzet népi kibontakozásának minden gazdasági és szellemi előfeltételét megadja. A kárpátaljai terület gazdasági viszonyainak felügyeletét külön kirendeltség végzi, melynek irányításával Zombori Bertalan földművelésügyi miniszteri tanácsos és Demkó Mihály gazdasági tanácsadó vannak megbízva. A kulturális ügyek irányítását Marina Gyula vállalta, a görögkatolikus egyház jogos érdekeit a kárpátaljai klérus élén Sztojka püspök és 11niczky Sándor nagyprépost képviselik. Kárpátalja kormányzói biztosa, báró Perényi Zsigmond kiváló munkatársaival együtt mindent elkövet, hogy a magyarorosz nép bekapcsolódása a szentistváni államkeretbe mennél gyorsabban és harmonikusabban történjék és minél előbb eltűnjenek a sokat szenvedett nép lelkéből az elmúlt húsz év keserű emlékei. T 311 j