A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)
Kemény Gábor: Kárpátalja
Szilvay Iván görögkatolikus parochus pedig gyakran foglalkozik a magyar életből és történelemből vett tárgyakkal. Ebből az ingadozó, kissé magyarbarát, lényegében azonban orosz szellemi kezdeményezésből a századfordulóra olyan kárpátalji irodalom sarjad, melyben a ruszin nyelv végzetesen alárendeltje lesz az orosz szellemi és nyelvi befolyásnak. A kárpátalji ruszin író orosz-ruszin, majd a galíciai és halicsi beszivárgás után orosz-ruszin-ukrán keveréknyelvet használ s a nyelvi zavar 1930 táján már olyan nagymérvű, bogy a legfiatalabb nemzedék egyik nyelvet sem beszéli tökéletesen. Ezt a nyelvi zűrzavart magyar illetékes helyen már négy évtizeddel Trianon előtt észrevették. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium a további zavarok elkerülése céljából 1881ben tiszta ruszin nyelvű iskolakönyvek és egy magyarruszin szótár készítésével bízza meg Csopev Lászlót, aki a Budapesten 1883-ban kiadott rutén-magyar szótárában elsőnek gyűjti kötetbe a Mitrák által mellőzött ruszin szókincset. Ez a magános kísérlet nem ludta megakadályozni a ruszin nép szellemi megoszlását, mert ugyanekkor már titkos politikai erők mételyezik a lelkeket, napirenden van az orosz vallási propaganda és a gazdasági alapjaiban megrendült nép nagy nyomorúságában nem ismeri fel idejekorán a testvéri adakozás köntösében jelentkező veszedelmet. Az orosz szellemi invázió akkor támadja meg a ruszin társadalmat, amikor az nyelvileg a legszéthullóbb, szellemileg a legkiforratlanabb és gazdaságilag a legsivárabb állapotban volt. A XIX. század utolsó éveit írják, amikor az orosz vallási destrukció a belső forradalmosítás álláspontjára helyezkedik. Ugyanekkor a kenyértelen ruszin tömegek a kivándorlástól várják a megoldást és a dolgozó nép széles tábora föld- és állattenyésztés nélkül a legnagyobb nyomorban sínylődik. Ekkor. Kárpátalja anyagi romlásának mélypontján. egy rendkívüli képzettségű, önfeláldozó lelkületű magyar nemzetgazdász. borostyánkői Egán Ede kibontja a magyar-orosz nép gazdasági és szellemi felemelésének zászlaját. Egán angol-ír származású, vérbeli reformer volt. Szaktudását angol és német főiskolákon nyerte, Magyarországon előbb a tejgazdaság kérdésével foglalkozik. majd a hegyvidéki lakosság életviszonyainak vizsgálója lett. Benne sajátosan olvadt össze a politikai és szociális küldetés. Mint nemzetgazdász és szociálpolitikus elsők közül való, akik Nyugatról érkezve, felismerik a magyarság középeurópai szerepét. A Kárpátok íve alatt kialakult Magyarországban az európai fejlődés és béke biztosítékát vélte megtalálni Közéleti munkássága alatt állandóan hangoztatja a Kárpátok gerince alatti népek szociális felemelését, lelki összeforrasztását az államalkotó magyarsággal. A nagy közgazdász Bartha Miklós társaságában beutazta a/ északkeleti határvidékeket és mint nagyszerű írótársa ő is arra a megállapításra jut. hogy a hegyvidéki nép felemelése nemcsak gazdasági óvintézkedés, hanem preventív nemzetmentés is. A Széchenyi-nemzedék hírnöke meg akarta erősíteni az északkeleti végeket. Közgazdász létére ezért foglalkozik nemzetiségi kérdésekkel. ezért kutatja ki a magyar határvidék gazdasági helyzetét az Erdőskárpátoktól az Erdélyi Havasokig. Egánt a Ruszinföld felemelésén kívül az erdélyi gazdasági rendezés gondolata is izgatta. Műveiben ismételten visszatért erre a pontra és elsőnek mondja ki. hogy a román Albína szövetkezetek gazdasági téren a legtermékenyebb területekről szorítják ki az elszegényedett erdélyi magyarságot. A hegyvidéki kirendeltség munkájával Darányi Ignácot bízták meg 1898 tavaszán, miután Firczák Gyula munkácsi püspök egy évvel előbb indított nyomorenyhítő mozgalma nem érte el a remélt eredményt. Egán közel három évig állott a hegyvidéki kirendeltség élén, műve befejezésében halála akadályozta meg. A hegyvidéki akció az ő életében csak egyetlen járást dolgozott lel. a szolvvait, amelyről a .,ruszin apostol" 1900 februárjában Munkácson részletesen beszámolt. Egán a földkérdést állította mozgalma tengelyébe. Amikor átveszi megbízatását, már tisztában van munkatervével, melynek első pontja, hogy a földhiányt ideiglenes bérletekkel próbálja ellensúlyozni. Az említett szolyvai járás 41 községében 4303 földmívelő jutott ilyen bérletekhez, tíz évvel később a hegyvidéki kirendeltség jelentése szerint az Egán által bérelt 12.622 kat. hold 20.657 holdra emelkedik, melyből újabb 3063 földmíves jutott földhöz. A bérletekből 1910-ig bezárólag 6000 hold megváltás útján öröktulajdonba ment át. A bérletrendszer végcélja mintagazdaságok létesítése. melyeken racionális állattenyésztés folyik. Egán svájci példára újjá akarta szervezni a kárpátaljai állattenyésztést. működésének 3 éve alatt 1600 állatot importált Kárpátaljára s ez a szám 1910-ig 4600-ra emelkedett. Alsó-Vereekén felállította az első minlagazdaságot és a kirendeltség útján évente átlagban 8000 A Visszatért Felvidék Adattára. 305 20