A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Sinkó Ferenc: Az Egyeslült Magyar Párt egyéves története

alkotmányfejlődés minden mozzanatára figyelemmel kell lennünk. 3. Törvényhozási tekintetben szükségesnek tartjuk a mai kétkamarás törvényhozás reformját oly formában, hogy a képviselőház valóban a népi akaratot képviselje, a felsőház pedig az érdekképviseletek kiküldöttjeiből álljon. E célból a választókerületek ne a mai értelemben vett képviselőket, hanem követeket küldjenek az országgyűlésbe, hogy azok választásuk után bármikor visszahívhatók legyenek. A felsőház az érdekképviseletek háza legyen, melyben a különböző foglalkozási ágak legkiválóbb szakképviselői foglaljanak helyet, s így a törvényhozás és a törvényellenőrzés munkáját lássák el. 4. Az országgyűlés, megyegyűlés, községi gyűlés, érdekképviseleti s minden képviseleti szerv megválasztása az általános, egyenlő, nőkre is kiterjedő, titkos választás útján történjék. E célból új választójogi törvény hozandó, mely a választójog korhatárát 24 évben, a választhatóság korhatárát pedig 30 évben állapítja meg. Miután a választás titkos és egyéni kerületek helyett a magyar kerületekben bevezetendő lajstromos választást tartjuk az igazi népi megnyilatkozás legalkalmasabb formájának, a választójogot az írni-olvasni tudáshoz kell kapcsolni. A jelenleg érvényben levő választójogi törvényben előírt egyhelybenlakás időkerete félévre korlátozandó. 5. Miután a nemzeti társadalom egységére törekszünk, megtiltandónak tartunk minden olyan pártpolitikai szervezkedést, mely az osztályharc alapján áll, s az ilyen pártok azonnali feloszlatását követeljük. 6. Szükségesnek tartjuk, hogy a közigazgatás és általában az állami ügykezelés a mai nehézkes, elbürokratizált szelleme megváltozzék és eleven, modern, gyökeresen magyar szellemet képviseljen. 7. Szükségesnek tartjuk a megyerendszer korszerű átszervezését. A megyei és községi önkormányzati életből a virilizmust el kell tüntetni. 8. Közpénztárból senki se kaphasson több, mint egy jogcímen jövedelmet. 9. Olyan magyar jogrendet akarunk, mely a jogrend tengelyébe a nemzet egyetemének érdekvédelmét állítja. Szükség van tehát olyan büntetőjogi reformra, mely a fokozott felelősség elvét érvényesíti, a nemzetnek okozott erkölcsi kár súlyosabban minősítendő, a köz- vagy nemzetellenes bűncselekmények új, szigorúan elbírálandó kategóriákba sorolandók. 10. A magyar nemzet államának őre a magyar véderő: a magyar honvédség. Követeljük, hogy ez a honvédség a nemzeti áldozatkészség legszélsőbb igénybevételével korszerűen kifejlesztessék és kiépít tessék, mert hittel valljuk, hogy a magyar nemzeti jelen és jövő a Kárpátok medencéjében elsősorban az erős magyar hadseregtől függ. 11. Kívánjuk, hogy a katonásszellemü nevelés intézményei: a levente- és lövészintézmények minél erőteljesebb mértékben kiépíttessenek. 12. A magyar állam keretében külön jogkerettel szabályozandó a zsidóság helyzete. A zsidóság túlnyomó többsége nem tudott évszázados és részben évtizedes együttélés folyamán a magyar nemzetbe úgy beilleszkedni, hogy lemondott volna fajtestvérei nemzetközileg felfogott érdekvédelméről és a magyarságra káros tulajdonságait elvesztette volna. Tágabb felelősségérzésével, a szellemi pályákon és a közgazdasági életben túlharapódzott szerepével veszélyezteti a magyar közösség érdekeit. Törvénnyel szabályozandó a zsidóság közjogi elhelyezkedése, valamint szerepe a művelődési, gazdasági és szociális élet síkján. Ki kell venni a zsidóság kezéből a megszerzett földbirtokot, a szellemi és gazdasági életben szerzett hatalmát pedig korlátozni arra a mértékre, ahogy a magyarsághoz viszonyított számaránya megkívánja. 13. A magyar állam területén élő nemzeti kisebbségek számára biztosítani kívánjuk a kulturális és gazdasági szabadság és szabad fejlődés jogát. 14. A magyar állam a magántulajdon alapján áll, de ettől a magántulajdontól felelősséget vár, ez a nemzetileg felfogott felelősség korlátozza a magántulajdont. A magántulajdon egy bizonyos mértéken felüli növekedése káros a közösség, a nemzet és így az állam érdekeire. Jogosnak és szükségesnek tartjuk, hogy a törvények korlátozzák az élet minden síkján az egykézben biztosítható magánvagyont és jövedelmet. 15. Szükségesnek tartjuk, hogy a magyar állam külügyi politikája, híven az ország földrajzi fekvéséhez, az ezeréves történelmi mult hagyományaihoz, állandó és céltudatos munkája legyen a Kárpátok medencéjében lakó magyarság egy államban való egyesítése gondolatának, úgyhogy emellett minél több barátot tudjunk az európai béke szolgálatába állítani. II. Művelődés. 1. A magyar nemzet művelődése megkívánja, hogy minden egyes tagját keresztény és magyar kultúra hassa át. Szükséges, hogy egész iskolai oktatásunk, valamint népművelésünk ennek a célnak a szolgálatába legyen állítva. 2. A népiskola, melyet 8 osztályra kell kiépítenünk, ne csak alapismereteket adjon, hanem népi, öntudatos, magyar szellemet és a felsőbb osztályokban szakoktatást is. Tehát necsak tanítson, hanem neveljen is. 3. Középiskoláinkban a szellemi pályán elhelyezkedni kívánók általános műveltségének megalapozásán túl, jellemnevelést, szociális felelősségérzetet és fokozottabb magyar nemzettudatot kell adnunk. 4. Az egyetemeken és főiskolákon a megfelelő szakműveltség megadása mellett fokozott mértékben — 280 — 20*