A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Sinkó Ferenc: Az Egyeslült Magyar Párt egyéves története

Nem Csonka-Magyarországot csatolták a visszakerült Felvidékhez, hanem a visszakerült Felvidéket csatolták vissza a csonka hazához. Ebből nem következik, hogy ott a Benes Ede által inaugurált szellemet kell irányadónak tekintenünk a magyar élet, a magyar jövendő számára." Jaross Andor azonnyomban élesen tiltakozik az ilyen kijelentés és gyanúsítgatás ellen, amire Sztranyavszky mentegetődzik, hogy ő nem Jaross Andorra értette ezt a jelzőt. A támadás óriási visszhangot vált ki az Anyaországban és a visszakerült Felvidéken egyaránt. Még másnap megjelenik Mécs László költeménye: „Sztranyavszky kegyelmes úrhoz", melyet országszerte több 1U.000 példányban szórnak szét és kirakatokba is kiragasztják. A párt vezetősége november 24-én klubgyülést tart Budapesten, melyen leszögezik, hogy sajnálattal értesülnek a fenti eseményekről, melyek megakadályozzák, hogy bekapcsolódhassanak a parlament munkájába, egyúttal bizalmat szavaz Jaross Andornak. Ezen a gyűlésen hivatalosan leszögezik, hogy a pártot továbbra is fenntartják. Az országból rengeteg távirat, bizalmi nyilatkozat érkezik Jaross Andorhoz. A felvidéki pártszervezetek kivétel nélkül hűségükről biztosítják. De az Anyaország egyesületei is versenyezve küldik az üdvözleteket neki. (Pl. az EKE távirata.) A budapesti egyetemi ifjúság szimpátiatüntetést akar rendezni Jaross Andor mellett. December 4-én fogadta el a felsőház a Felvidék visszacsatolásáról szóló törvényjavaslatot. December 6-án vonult be a 17 felvidéki képviselő a parlamentbe. A képviselőház osztatlanul ünnepeli őket, mikor vitéz Bobory György háznagy felolvassa a felsőház átiratát és benne a felvidéki képviselők névsorát, a Ház minden név után hosszan tapsol. A felvidéki képviselőket Jaross Andor vezeti be a terembe. A házelnök üdvözlő szavaira ugyancsak ő válaszolt. Midőn leszögezte, hogy: „Csak az a nemzedék tudja beleírni a történelem könyvébe a nevét, amely a mült hagyományaiból merítve, a ma követelményeihez mérten akar és tud cselekedni", nem mulasztotta el nyiltan kimondani az ünnepélyes órában, hogy a Felvidék igazságos földmegosztást, a nemzeti jövedelem arányos felosztását, az osztályok nivellálását akarja. A párt képviselői azonnal bekapcsolódnak a magyar parlament munkájába. Néhány nappal a behívás után a Ház bizottságában Turchányi Imre és Pajor Miklós sürgetik a ruházati cikkek árának leszállítását és a felvidéki ipar és kereskedelem támogatását. A képviselőket számos helyre hívják előadást tartani. Mint előbb említettük, december 19-ére tervezték a kongresszust. A felvidéki ügyek minisztériumára, tehát Jaross Andorra is annyi munka szakadt azonban december közepén, hogy kénytelenek voltak elhalasztani a kongresszust. A katonai igazgatás felváltása és a polgári közigazgatás bevezetése körül tevékenyen részt vett a párt garnitúrája is. A közigazgatás első tisztviselői természetesen a felvidéki vezetőgárdából rekrutálódtak. A hat főispán közül öt felvidékit neveztek ki. A szervezkedés karácsony után indul erősebb tempóban. Megszűnt a tagfelvételi tilalom, melyet annak idején még a csehszlovák éra utolsó napjaiban vezetett be a párt, mert nem akarta kereteit konjunktúralovagokkal felhígítani. Megindult az új tagok jelentkezése. A szlovák vidékeken és falvakban is felélénkült a pártmunka, mint pl. keleten, a Kassa-környéki falvakban (Kassaújfalu, Hernádtihany, Abaszéplak, Izdoba stb.). Természetesen egyidőben a magyar falvakban is megindul a pártmunka. Megtörténnek az első tisztújítások. Január elején a baloldal indít éles támadást a parlamentben Jaross Andor ellen. Választ kérnek a kormány jelenlévő tagjaitól az egyik interpelláció során és viharos jeleneteket rendeznek. Jaross Andor mosolyog a viharban, mire nekitámad a baloldal és a liberális ellenzék. — Ne mosolyogjon, hanem álljon fel — kiáltja oda neki Friedrich. A miniszter egyébként egymásután látogatja meg az ország nagyobb helyeit. Január közepén Pécsett tart beszédet, majd Debrecenben, Nagykőrösön. Még a katonai közigazgatás utolsó napjaiban tartja meg a párt érsekújvári nagygyűlését, melynek szónoka Jaross Andor. Mint mindegyik beszédében, itt is a felvidéki szellem és tartalom egyik részét domborítja ki. Ha végigolvassuk ugyanis Jaross Andor beszédeit, egységes és teljes programm bontakozik ki belőlük. Az érsekújvári beszédében a felvidéki szellem egyik leglényegesebb jegyére mutatott rá: az emberközelségre. A felvidéki szellem lényegében: nagyobb emberközelség. Január 4-én Rimaszombatban tartott nagygyűlést Gömör népe. Itt ugyancsak az ember értékeléséről beszélt. Kifejtette, hogy a kisemberek felelősségérzete nélkül nem lehetett volna megvívni a kisebbségi harcot. „Éppen azért be akarjuk vinni a magyar közfelfogásba, hogy máskép kell értékelni a magyar embert, legyen az bármi rendű és rangú." Január elején bontja ki zászlaját a Magyar Élet Mozgalom. A vigadói zászlóbontó beszédében Imrédy Béla leszögezte, hogy Jaross Andor és Rátz Kálmán a mozgalom irányításában részt vesznek. Jaross Andor tényleg támogatta Imrédy Béla elgondolásait és a mozgalom vidéki zászlóbontásai közül többön részt vett. Ezt abban a szellemben tette, melyben az Egyesült Magyar Párt támogatja az építő és felelősségteljes jobboldali reformmunkát és elgondolásokat. Ezt hangsúlyozza ki a párt január tizenharmadikai nyilatkozata is. Jaross Andor beszédeiben mindig ezekre a konkrét célkitűzésekre mutat. Ezekben a beszédekben is a felvidéki nemzetrész kisebbségi sorsából szürt - 277 —