A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Sinkó Ferenc: Az Egyeslült Magyar Párt egyéves története

tapasztalatait közvetíti az Anyaország felé: Igazságos földreformot azért követel pl. debreceni beszédében, mert a nagybirtokost egy törvénnyel ki lehet forgatni minden vagyonából, de a kisemberek ezreit és százezreit nem. Ezalatt a Felvidéken is egyre erősebben indul az éiet a helyi szervezetekben. Megkezdik a tisztújító gyűléseket. Egyre erősebben lép előtérbe a probléma: hogyan lehetne elhelyezni a változás által foglalkozásukban megbolygatott embereket. A polgári életstílushoz szokott felvidéki munkás nem elégedett meg a szeretetcsomagokkal, munkát, kenyeret és szabad mozgási lehetőséget kívánt. A maguk magyar kitartása fejében támogatást és segítséget kérnek a párttól. Sajnos, a párt helyi és központi szervei nem készítettek statisztikát, hogy hány kisebb és nagyobb ügyben jártak el ezekben az időkben. A komáromi kongresszus. Az Egyesült Magyar Párt életének kihatásaiban legfontosabb mozzanatai közé tartozik programmadó kongresszusa, melyet 1939. január 19-én tartott Ko máromban. Erre a programmadásra várt a Felvidék és az Anyaország egyaránt, de ettől függetlenül is le kellet szögeznie pártprogrammját az itthoni viszonyok között. A csehszlovák éra alatt egy mondatban ki lehet fejezni a párt feladatát: a magyarságot összetartani addig, amíg eljön a felszabadulás órája. így is fejezte ki az az irányzat a Felvidéken és az Anyaországban, mely csak külpolitikai jelentőséget és szerepet szánt a kisebbségi ellenzéki politikai pártoknak, később az Egyesült Magyar Pártnak. A kisebségi élet azonban olyan igazságokra döbbentette rá a felvidéki magyar nemzetrészt, melyek a revízión kívül és túl is jelentőséggel bírtak és bírnak a nemzet életében. A Csehszlovákiába szorított magyarság politikai felfogása a húsz esztendő alatt mélységes változáson ment keresztül. A nemzeti harc közben döbbent rá, hogy a nemzet erőit akkor lehet fokozni, ha az alkotó egyének és társadalmi osztályok sorsát javítjuk anyagilag. Ezt a felismerést át is kellett élni, másrészt látni kellett, hogyan valósítja meg ezt az igazságot a mi rovásunkra a csehszlovák uralom. A nemzeti küzdelemből fakadt a szocializmus, melyet meghatározott és máig is meghatároz a kereszténység. A nemzeti változások legérzékenyebb szeizmográfja, a fiatalság mutatja leghűbben ezt az átalakulást. A nemzeti problémáktól elindulva, végigkalandozta a szocializmus minden táját, míg végül kikötött ott, ahol most a Felvidék gondolkozó középosztályi része van: a népiségnél. A programmadó kongresszust óriási érdeklődés előzte meg. Több különvonatot állítottak a menetrendbe, a gyűlés napján harmincezer ember szorongott a komáromi lovarda körül. A környék népe, Csallóköz. Dunántúl, Mátyusföld, Jarossfalva gyalog, kerékpáron, lovon és szekéren igyekezett Komárom felé. Jaross Andor a komáromi szekeres gazdák lovasbandériuma között vonult be Komáromba. A kongresszuson teljes számban megjelent a párt vezetőkara, képviselői és fő hivatalnokai. A Szlovákiában maradt testvérpárt részéről is több kiküldött vesz részt. A gyűlés helyiségeiben szavalókórusok harsogják: Jaross a mi vezérünk. A gyűlés vezető szónoka Jaross Andor, aki másfélórás beszédben jelenti be a párt programmját a megnagyobbodott ország életével kapcsolatban. Beszédében leszögezte, hogy egy szellemmel, egy lélekkel dolgozunk együtt a pozsonyi, a nyitrai és a többi odaát maradt magyarral. Az Egyesült Magyar Párt más, mint az ország bármely politikai pártja. Az egységet a sajátos felvidéki totalitás jellemzi. Itt személyeskedésnek helye nincs. Taktikával megbontani nem lehet. „Az én programmom nem egyéni programra, hanem e nemzetrész egységes programmja." Három pontba foglalható össze, hogy mit akar a párt: 1. U j szellemet, a keresztény és magyar lélek uralmát, 2. új berendezést, a dolgozó magyar nemzet munkán és fogalmon alapuló rendszerét, 3. új államot, keresztény, nemzeti és szociális gondolaton nyugvó munkaállam megépítését. — 278 — 20*