A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Sinkó Ferenc: Az Egyeslült Magyar Párt egyéves története

pl. a Hanza, a SzMKE, a politikai öntudat. Imrédy Béla segítséget és támogatást várt a felvidéki tömegektől az Anyaország népi szellemű részének és törekvéseinek. E szellem védelmére, továbbvitelére épített alapot Jaross Andor, mikor november 20-án leszögezte, hogy az Egyesült Párt kereteit fenntartja és az új programmal elindul a magyar politikai életbe. (A párt programadó kongresszusát előzőleg december végére tervezték, de aztán februárra tolódott el.) Az első időben, fentebb említettem, az ország figyelme teljesen Jaross Andor felé fordult, ő jelentette és személyesítette meg az Anyaország felé a tisztultabb felvidéki magyar gondolkozást. Annál is inkább, mert elvállalta a felvidéki ügyekkel megbízott tárcanélkiili miniszterséget. A felvidéki miniszterség elvállalása ugyanabból a szellemből következett Jaross Andornál, mely azelőtt az egész pártszervezetet a pártpolitikai síkjáról a közigazgatási tanács felé vitte: képviselni, támogatni, segíteni a felvidéki tömegeket és a magyar államot egyaránt, hogy megtalálják egymást. Ez a szerep sem hálás, mert minden teljesítetlen kívánság ódiuma a felvidéki ügyek minisztériumára és miniszterére hárul. Hogy mégis elvállalta Jaross Andor ezf a szerepet, annak a felvidéki politikai szellemnek a létét bizonyítja, mely elsősorban az ügyet nézi és a lehető legjobb megoldást akarja .vár lasztani kevésbé eredménythozó, de tetszetősebb szerepek helyett. A szimpátia és az ellenszenv egyaránt az ő személyét vette körül. Mert sajnos, tapasztalni kellett hamarosan, hogy egyes köröknek nem kedves a párt népi szelleme. November 23-án a disszidens képviselők támadást intéztek a miniszterelnök politikája ellen, Jaross Andor nyiltan az egységes népi szellemű törekvések, mellett foglalt állást. A sajtóban kedvező visszhangra talált a miniszter e kiállása. Sztranyavszky Sándor disszidens képviselő azonban éles támadást indított Jaross ellen és olyan szót dobott az ország közvéleméményébe, mely azóta is gyakori vádként hangzik el a jószándékú felvidéki törekvések ellen. „Hallottunk olyan kijelentéseket, — mondotta Sztranyavszky Sándor, — hogy a Felvidék visszacsatolásával új szellem, új levegő ömlik be a magyar életbe és olyan tünetek is merültek fel. mintha a magyar életet kellene hozzasímítani a visszakerült Felvidékhez. Az 1938 november 8-án behívott felvidéki képviselők. — 276 --