A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Taubinger István: A visszatért Felvidék mai gazdasági helyzete

cukorrépánál mutatkozik. Itt a felvidéki arány 128.5 °/o-kal nagyobb, mint a trianoni Magyarország aránya. A cukorrépatermelés felvidéki arányaira jellemző a Statisztikai Szemle 1939 júniusi számában megjelent kimutatás, amely szerint a visszacsatolt terület nyugati részén a cukorrépaterület a szántóföldi területnek 5—10°/o-át teszi, ugyanakkor pedig az Anyaországban a cukorrépaterület a szántóföldi területnek országos átlagában 1—lV2°/o-ot képvisel. Nagyobb a burgonya és az árpa termelési aránya is, míg a búza és különösen a tengeri vetésterülete a visszacsatolt területen lényegesen elmarad a trianoni ország arányaitól. A visszacsatolt országrész mezőgazdasági adatai sokkal inkább megfelelnek a korszerű mezőgazdálko dás követelményeinek, mint a trianoni ország termelési viszonyai. Ezt az előnyt a visszacsatolt terület részben termékeny földjének köszönheti, amely az ipari növények magasabb arányú termelésével lehetővé tette egy igen belterjes mezőgazdasági kultúra kifejlődését. A visszacsatolt terület mezőgazdasági kultúrájának fejlettségét az alábbi táblázat mutatja, amely az 1929-es átlagtermések alapján készült. III. Trianoni Felvidéki A visszacsatolt Magyarország j terület területen az átTermény Átlagtermés holdanként lagtermés több q (+), kevesebb (-) Búza 7.8 8.1 + 3.8 Rozs 7.0 7.7 + 10.Árpa 8.2 9.— + 9.7 Zab 7.8 7.6 — 2.6 Szemestengeri 9.2 9.3 + 1.1 Burgonya 44.— 52.9 + 20.2 Cukorrépa 117.— 115.2 — 1.5 Takarmányrépa 118.— 130.4 + 10.5 f Az általánosan magasabb termésátlagok kétségtelenül a második számú táblázat alapján megállapítható belterjes cukorrépatermelésnek köszönhetők. Szembetűnő a burgonyatermelésnél mutatkozó nagy különbség, ami azzal magyarázható, hogy a csehek a burgonyavető gumó nemesítésére és gyakori cseréjére nagy gondot fordítottak. A visszacsatolt felvidéki terület gyümölcsfa-kultúrája számszerűleg elég fejlett, azonban olyan arányú fellendülés, amely az elmúlt 20 év alatt a trianoni Magyarország területén végbement, nem tapasztalható a visszacsatolt területen. A csehek a gyümölcstermelés fejlesztésére csak az utóbbi években helyeztek nagyobb súlyt, aminek látható bizonyítéka az utak mentén országszerte kiültetett sokezer gyümölcsfa. Ami a gyümölcstermelés belterjességét illeti, hivatalos anyaországi szakemberek megállapítása szerint a felvidéki. különösen az Érsekújvár-környéki gyümölcsösök ápoltsága és értékesítési szervezettsége semmiben sem marad el a legfejlettebb anyaországi gyümölcstermő vidék kultúrája mögött sem. A felvidéki almatermö (Técső, Beregszász) vidék hazatérésével értékes nyereséget könyvelhetünk el, mert a felvidéki almatermés legnagyobb része téli alma, amely nemcsak zamatosabb, hanem jobban raktározható és szállítható is mint az alföldi, főleg nyári alma. A haszonállat-állomány arányát az alábbi táblázat szemlélteti: Neme Szarvasmarha Ló Sertés Juh Amíg a lóállománv teljesen egyenlő, a szarvas marhatenyésztés sokkal fejlettebb a felvidéki területen, mint az anyaországban, ami a belterjes mezőgazdasági ipar (cukorgyárak, szesz- és burgonyagyárak) mellék termékei értékesítésének a következménye. Ezzel szemben a sertés- és juhállomány az Anyaországban sokkal fejlettebb, ami a sertések esetében a kiterjedtebb tengeri termeléssel (lásd II. táblázat) és a makkolásra alkalmas erdőkkel, a juhokra vonatkozóan pedig az Alföld nagykiterjedésű legelőivel magyarázható. Baromfitenyésztés terén a visszacsatolt terület viszonyai általában megfelelnek az anyaországi viszonyoknak. * Az elmondottakból nagy vonalakban kibontakozik a visszacsatolt terület és az Anyaország mezőgazdasága között fennálló különbség. Mezőgazdasági téren a két országrész között lényeges különbségről nem lehet beszélni. A mutatkozó eltérés részben a talaj és éghajlati viszonyok különbözőségének a természetes adottságából, részben pedig a most hazatért terület mezőgazdaságának a csehszlovák köztársaságban elfoglalt megkülönböztetett és jelentős helyzetéből adó dik. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a visszacsatolt terület mezőgazdasága jobban megközelíti a korszerű, illetőleg az európai viszonyok termelési követelményeinek megfelelő ideált. Az Anyaországhoz arányítva kevesebb a búzával bevetett terület és fejlettebb a mezőgazdasági ipari növények kultúrája. A változás mérve, amelyen a visszatolt terület me zőgazdasága szerkezetileg keresztül fog menni, ma IV. Trianoni Felvidéki Magyarország terület 1000 lakosra számítva 1937-ben drb. 202.1 282.9 91.9 91.9 301.9 228.2 170.7 115.4 269