A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Taubinger István: A visszatért Felvidék mai gazdasági helyzete

még nem körvonalazható pontosan. Tekintve a mezőgazdaság lassúbb mozgását, ez csak pár év múlva lesz kimutatható. Ma csupán következtetésekre támaszkodhatunk. így megállapítható, hogy a felvidéki dohánytermelés, amelynek nagy jelentősége volt Csehszlovákiában, az új helyzetben vissza fog fejlődni, mert minőségileg nem bírja a versenyt az anyaországi dohánynyal. Hasonló sors vár a mátyusföldi fokhagymatermelésre is. Az Érsekújvár-környéki fejlett fokhagymagazdálkodás eredményét a szudéta és cseh piac azonnal a termés betakarítása után átvette. Hazai viszonylatban a fokhagyma értékesítése egy későbbi időpontban való szállításhoz van kötve. A mátyusföldi fokhagyma azonban nem bírja a raktározást és így nem versenyképes a makói és kecskeméti fokhagymával. Az édespaprika-termelés ugyancsak igen fejlett volt a visszacsatolt területen. Ennek visszafejlesztése azonban, a hazai fejlett paprikaipar ellenére sem látszik okvetlenül szükségesnek. A mátyusföldi paprika minőségileg ugyanis kitűnően állja a versenyt a csonkaországi paprikával. Az a körülmény pedig, hogy külföldön — főleg Amerikában — mindig nagyobb az érdeklődés paprika iránt, a piac kereskedelmi biztosítása révén lehetővé teszi paprikatermelésünk fejlesztését. Megfelelő gazdaságpolitikai intézkedésekkel mint pl. a cukor belföldi fogyasztásának a közegészségügyi viszonyoknak megfelelő felemelésével, olyan eredményeket lehet elérni, amelyek a visszacsatolt terület mezőgazdaságát a szudéta és cseh piac elvesztéséért kárpótolhatják. A visszacsatolás következtében a mezőgazdasági viszonyok a felvidéki területen korántsem romlottak olyan mértékben, amint azt a határrendezés idején nagy általánosságban megjósolták. Ha pedig a mezőgazdasági terményeink értékesítéséről jólszervezett és nemzeti célokat szolgáló kereskedelem révén, valamint a belső fogyasztás emelése által gondoskodni tudunk, akkor a visszacsatolt terület mezőgazdasága nem hogy elsorvad, hanem nagyszerű természeti adottságait kihasználva egyenes vonalban fejlődhet tovább. Mezőgazdasági érdekvédelem. A gazdasági élet virágzását — mezőgazdaságban és iparban egyaránt — nemcsak a termelési technika, hanem megfelelő értékesítési lehetőség és érdekvédelmi szervezettség biztosítja. A termelési technika, értékesítés és érdekvédelem hármas összetevőjének egymást harmonikusan kiegészítő szervezettsége elengedhetetlenül szükséges valamely gazdasági ág egészséges fejlődéséhez. A visszacsatolt felvidéki területen az értékesítés szervezettségének fontossága a gazdatársadalom legszélesebb rétegeiben tudatosan él, mert a kisebbségi sors kemény iskolája a parasztgazdákat is megtanította ennek nagy jelentőségére. Ezért a visszacsatolást követő időben a gazdatársadalom kiterjedt szövetkezeti szervezetének, a Hanzának, a gazdasági termények szövetkezeti úton való értékesítésére irányuló mozgalma teljes sikerrel járt. De a gazdatársadalom önkéntes értékesítési szervezkedésén kívül: a Tárcanélküli Minisztérium is felkarolta az értékesítés megszervezésének ügyét, amikor az Érsekújvár-környéki paprikatermés szövetkezeti értékesítéséről rendeletileg gondoskodott. A gazdák érdekeinek megvédésére és a mezőgazdasági munka céltudatos irányítására kezdettől fogva nagy gondot fordított a minisztérium. Például a vármegyei közigazgatás életbelépésekor azonnal gondoskodott a megyei gazdasági felügyelőségek megszervezéséről. Ezeknek a hivataloknak az lett a feladata, hogy hiteltérdemlően tájékoztassák a központi hatóságokat a visszacsatolt terület mezőgazdasági viszonyairól, gondoskodjanak a hazai gazdasági rendeleteknek minél gyorsabb és simább kiterjesztéséről, továbbá tanácsadásukkal és kezdeményezésükkel minél szélesebb gazdasági szervezkedést indítsanak meg a visszacsatolt területen. A gazdasági felügyelők értékes működésének megszervezése után. a minisztérium kezdeményezésére, Komárom székhellyel megalakult a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara, amelybe a visszacsatolt terület nyugati részének gazdái tömörültek. Ez a kamara gondoskodik a gazdák kívánságainak. panaszainak és javaslatainak illetékes helyre való továbbításáról, s a törvények és rendeletek előkészítésénél érvényre juttatja a gazdák érdekeit, mozgatója és kezdeményezője a korszerű gazdasági munka szervezésének stb. A minisztérium gondoskodott a mezőgazdaság kellő szerveztéről és saját hatáskörében mindig a legmesszebbmenően támogatta a visszacsatolt terület mezőgazdasági szerveinek munkáját. A földreform. A Tárcanélküli Minisztériumra a legnehezebb, de egyben nemzeti szempontból a legszebb feladatot kétségtelenül a csehek által elkövetett földosztás bűneinek jóvátétele rótta. A Felvidéken végrehajtott csehszlovák birtokpolitikának ugyanis az volt a célja, hogy a magyarságot nyílt és burkolt intézkedések sorozatával elszegényítse, gazdasági erejét megtörje s e mellett néprajzi egységét telepítéssel, valamint egyéb földbirtokpolitikai rendelkezések útján megbontsa. Abban a 23 magyartöbbségű járásban, amelyet a bécsi döntés nagyobbrészt hazánkhoz visszacsatolt, a cseh földreform során 626.907 kat. hold földet vettek el. Ebből a kisajátított földből a szétosztáskor a ma270 17'