A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Taubinger István: A visszatért Felvidék mai gazdasági helyzete

Hypotečná Banka, Vinohradská Spořitelna és Pozsony Város Takarékpénztárának fiókja dolgozik idegen tő­kével. A többi fiókintézetnél elhelyezett tőke magyar betétesek pénze. Az idegen származású tőkét a vissza­csatolás előtt a központok kivonták a fiókokból. A biztosító intézetek honosítása folyamán a leg­nagyobb cseh érdekeltségű biztosítókat már átvették a magyar biztosító társulatok. A prágai Lloyd felvi­déki és kárpátaljai érdekeltsége beolvadt az Angol Elemi Biztosító Rt.-ba, a Domov és Slovákia biztosítók a visszacsatolt területen fennálló kötéseikkel pedig a Gazdák Biztosító Szövetkezetébe olvadtak be. Ha a visszacsatolt terület gazdaságpolitikai mun­kájának egyéves eredményeit vizsgáljuk, nem szabad szem elől téveszteni azokat a nagy nehézségeket, ame­lyeket a határrendezés gazdasági téren eredményezett. A közgazdaságnak a legnehezebb feladat jut osztály­részül, ha valamely terület gazdasági virágzását a ter­mészetes adottságok ellenére kell biztosítania. A visszacsatolt országrész gazdasági vezetésében — sajnos — ez a hálátlan szerep hárult az illetéke­sekre. Súlyosbította feladatukat, hogy munkájukat 1938 novemberétől 1939 február végéig állandóan pat­tanásig feszült belpolitikai viszonyok között kellett vé­gezniök. A visszacsatolást követő időkben a belpoliti­kai egyensúly biztosítása érdekében a visszacsatolt te­rületek politikusainak az országos magyar politikai harcokban kellett résztvenniök. Ez a kötelező nemzeti szolgálat elvonta erejüket a visszacsatolt terület, első­sorban gazdasági vonatkozású ügyeinek teljes oda­adást kívánó intézésétől. 1939 márciusában Kárpátalja megszállásával kap­csolatos mozgósítások, majd pedig a választási harcok ideges légkörében kellett dolgozniok. 1939 júniusától kezdve a Danzig körül kirobbant állandó nemzetközi feszültség hatása zavarta a visszacsatolt terület gazda­sági egybeolvasztásának zökkenőmentes munkáját. Ha az egyik oldalon figyelembe vesszük azokat az alapnehézségeket, amelyekkel meg kellett küzdeni és azt az építőmunkára semmiképen sem alkalmas lég­kört, amelyben ezeket a nehézségeket meg kellett ol­dani, ugyanakkor pedig a másik oldalon tárgyilagosan felsorakoztatjuk mindazt a pozitív eredményt, ami a kedvezőtlen körülmények ellenére a visszacsatc terii­let gazdasági életének felvirágoztatása és átállít a ér­dekében történt, akkor nyugodt lelkiismerettel ^ál­lapíthatjuk, hogy a visszacsatolt országrészek v etői az elmúlt év alatt jó munkát végeztek. Mezőgazdaság. A hazánkhoz visszakerült terület 20 év alatt ki­alakult mezőgazdasági termelési viszonyai, a visszacsa­tolás következtében, előreláthatólag lényegesen módo­sulni fognak, de a határrendezés bizonyos mértékben befolyással lesz egész Magyarország mezőgazdasági termelési viszonyaira is. A Statisztikai Szemle adatai alapján a bécsi ha­tárrendezéssel hazatért terület kiterjedése összesen 2,058.986 kat. hold. Ennek a területnek mezőgazdasági mívelési ágak szerint való megoszlását az alábbi táb­lázat mutatja: I. Trianoni Felvidéki Magyarország terület %> Szántóföld 60.4 59.5 Kert 1.3 1.7 Rét 7.— 8.4 Szőlő 2.2 0.8 Legelő 10.4 8.3 Erdő 11.9 15.9 Nádas 0.3 0.2 Földadó alá nem eső terület 6.5 5.3 A fenti táblázat alapján a mívelési ágak megosz­lása terén nem mutatkozik lényeges eltérés a két or­szágrész viszonyai között. Egyedül a szőlőterületen lá­tunk szembeszökő különbséget. Ez a különbség az anyaországi szőlő- és bortermés elhelyezését könnyíti meg. A legelő alacsonyabb arányszáma a Csehszlová­kiában erőszakolt gabonatermesztés eredménye, amely­nek kapcsán a gabonatermesztésre kevéssé alkalmas területeket is feltörték. A szántóföld főleg a nyugati részen van túlsúly­ban, az erdők pedig keleten, Rozsnyó és Kassa környé­kén helyezkednek el. Már nagyobb különbséget látunk az összehason lított területek mezőgazdasága között, ha a fontosabb mezőgazdasági termények vetésterületét hasonlítjuk össze. II. i Trianoni | Felvidéki Magyarország terület Termény Az összes szántóföldi terület %-ában Búza 27.3 24.3 Rozs 11.7 11.2 Árpa 8.5 13.8 Zab 5.4 6.— Szemes tengeri 20.— 8.— Burgonya 5.— 6.5 Cukorrépa 1.4 3.2 Takarmányrépa 2.— 2.— A felsorolt gazdasági növények vetésterületi ará­nya csak a rozsnál és takarmányrépánál azonos. Szembetűnő az ipari növények magasabb termelési aránya a visszacsatolt területen, Legnagyobb eltérés a 268 17'

Next

/
Thumbnails
Contents