A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Taubinger István: A visszatért Felvidék mai gazdasági helyzete

A kereskedelem azonban sokkal mozgékonyabb, mint az ipar és ezért a visszacsatolás nyolcadik hónap­jában már azt mondhatjuk, hogy sikeresen beleillesz­kedett a megváltozott viszonyok közé. Az átmeneti idő nehézségeit a felvidéki ügyeket intéző Tárcanélküli Minisztérium különböző intézke­désekkel igyekezett enyhíteni. A minisztérium az iparhoz hasonlóan az unifiká­lás tervszerű megvalósítása céljából azonnal intézke­dett a kereskedelmi kamarák működésének bevezetésé­ről. A visszacsatolt területen Kassán létesült önálló kamara, míg a terület többi részét a meglévő anyaor­szági kamarákhoz osztották be. A kamarák azután gondoskodtak a visszacsatolt terület kereskedelmének a mindennapos gyakorlati kérdések részleteibe menő tervszerű unifikálásáról. Az illetékes szervek a minisztérium kezdeménye­zésére igen intenzív belső idegenforgalmat szerveztek a visszacsatolt területekre. A minisztérium propagan­dájának köszönhető továbbá, hogy az elmúlt év alatt a legtöbb országos jellegű gazdasági és társadalmi szer­vezet Kassán tartotta kongresszusát és nagygyűlését. Ez a kettős irányban szervezett mozgalom olyan ide­genforgalmat eredményezett Kassának és környéké­nek, valamint a többi visszacsatolt városnak, ami kel­lőképpen kárpótolta őket megcsökkent áruforgal­mukért. A külkereskedelmi forgalom az Európaszerte sok gondot okozó devizanehézségek miatt nálunk is ható­ságilag korlátozott. A kereskedelmi kormányzat a ne­mes devizával nem rendelkező országok felé sok áru kivitelét kénytelen magasabb kereskedelempolitikai okok miatt korlátozni. A Tárcanélküli Minisztérium közbenjárására — a visszacsatolt terület kereskedelmé­nek nemzeti okok miatt szükséges fellendítése céljából — az illetékes szervek kivételesen több esetben adtak a visszacsatolt területek részére olyan árukra is kiviteli engedélyt, amelyek kivitelére egyébként korlátozás áll fenn. A gyakorlati természetű intézkedések közül ki­emelendő továbbá a külföldi hitelezők követeléseire elrendelt moratórium, amely mindaddig védi a vissza­csatolt terület kereskedelmét, amíg nem sikerül ren­dezni a külföldi tartozások és követelések kérdését. A kereskedelemmel kapcsolatban a legnagyobb feladat az iparengedélyek felülvizsgálásával hárult a minisztériumra. Ezt a kérdést, amely elől a jólfelfogott nemzeti öncélúság kényszerítő követelése miatt nem lehetett kitérni, a minisztérium teljes alapossággal ol­dotta meg. A felülvizsgálás nehézségeiről és bonyo­lultságáról már említést tettünk az ipari rész tárgya­lásánál. A kereskedelemre jogosító iparengedélyek rendezése még nehezebb feladat elé állította a minisz­tériumot, mint az iparosok engedélyeinek reviziója, hiszen köztudomású, hogy a magyarságot a kereske­delmi pályáról majdnem teljesen visszaszorította a húszéves megszállás. A kereskedelemre jogosító ipar­engedélyek felülvizsgálásánál az állandóan szem előtt tartott gazdasági folytonosság biztosítása ezért igen sok gondot okozott a minisztériumnak. Annak ellenére, hogy a hónapokon keresztül folyó megfeszített munkával sikerült a felülvizsgálást a vi­szonyoknak megfelelően megoldani, korai lenne az iparengedélyek felülvizsgálásával teremtett új helyze­tet most már befejezettnek tekinteni. A megkezdett tisztogatási folyamat csak akkor éri el a kitűzött célt, ha a magyarság szívós munkával birtokába veszi a szabaddá tett és a nemzet életében olyan fontos szere­pet betöltő kereskedelmi állásokat. A minisztérium megtette a kötelességét, amikor elhárította a magyarság érvényesülése elé emelkedő legnagyobb akadályokat, a munka befejezése ezután az egyedek kötelességteljesítésén múlik. Nem lehet említés nélkül hagyni az első magyar Kereskedelmi Főiskolának Kassán történt felállítását sem. Ez az intézmény, amelynek feladata a képzett ma­gyar kereskedőréteg nevelése, igen jó hatással lesz a visszacsatolt terület kereskedelmi életére, mert már csak a kedvező távolságok miatt is természetes, hogy a főiskola hallgatóinak zömét a visszacsatolt teriilet fogja adni. Meg kell emlékezni a visszacsatolást követő idő­ben megindult testvérváros mozgalomról is, amelynek kapcsán az anyaországi városok testvérvárosokul fo­gadták a visszacsatolt terület városait. Ez a mozgalom már az első hónapokban túlnőtt a kulturális és szociá­lis kereteken és gazdasági téren is igen figyelemre­méltó eredményre vezetett. Hogy csak egy példát említsünk, Pécs városa a testvérvárosának fogadott Dolha részére nagyobb köl­csönt folyósított: a dolhai vasgyár felépítésére és üzembehelyezésére. Ez és több hasonló példa olyan egészséges gazdasági mozgalom kifejlődésére vezethet, amelynek hasznát nemcsak a visszacsatolt területek, hanem az egyetemes magyar gazdasági élet is élvezni fogja. A visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai teriiMen a határrendezés idején 26 önálló pénzintézet működött 11 fiókkal. A külföldi központtal rendelkező bankoknak 46 fiókintézete került Magyarországhoz. Ezek a követ­kezőképen oszlottak meg: Slovenská Banka 13. Duna Bank 10, Szlovák Általános Hitelbank 9. Tátra Banka 5, Pozsony Város Takarékpénztára 2, Národná Banka 2, Pozsonvi Általános H'Wbank 1, Angol-Csehszlovák és Prágai Hitelbank 1. Hvnotecná B^rkn 1. 7-m<=ká Banka 1 és a Vinohradská Spořitelna 1 fiókkal. A fiókok nemzeti kézbe való átvételére irányuló tárgvalások állandóan folyamatban vannak, de a nem­zetközi helvzet bonyolultsága miatt eddig még nem vezettek kielégítő eredményre. Az idegen érdekeltségű fiókintézetek közül azonban csak a Zemská Banka. 267

Next

/
Thumbnails
Contents