A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Taubinger István: A visszatért Felvidék mai gazdasági helyzete

A kereskedelem azonban sokkal mozgékonyabb, mint az ipar és ezért a visszacsatolás nyolcadik hónapjában már azt mondhatjuk, hogy sikeresen beleilleszkedett a megváltozott viszonyok közé. Az átmeneti idő nehézségeit a felvidéki ügyeket intéző Tárcanélküli Minisztérium különböző intézkedésekkel igyekezett enyhíteni. A minisztérium az iparhoz hasonlóan az unifikálás tervszerű megvalósítása céljából azonnal intézkedett a kereskedelmi kamarák működésének bevezetéséről. A visszacsatolt területen Kassán létesült önálló kamara, míg a terület többi részét a meglévő anyaországi kamarákhoz osztották be. A kamarák azután gondoskodtak a visszacsatolt terület kereskedelmének a mindennapos gyakorlati kérdések részleteibe menő tervszerű unifikálásáról. Az illetékes szervek a minisztérium kezdeményezésére igen intenzív belső idegenforgalmat szerveztek a visszacsatolt területekre. A minisztérium propagandájának köszönhető továbbá, hogy az elmúlt év alatt a legtöbb országos jellegű gazdasági és társadalmi szervezet Kassán tartotta kongresszusát és nagygyűlését. Ez a kettős irányban szervezett mozgalom olyan idegenforgalmat eredményezett Kassának és környékének, valamint a többi visszacsatolt városnak, ami kellőképpen kárpótolta őket megcsökkent áruforgalmukért. A külkereskedelmi forgalom az Európaszerte sok gondot okozó devizanehézségek miatt nálunk is hatóságilag korlátozott. A kereskedelmi kormányzat a nemes devizával nem rendelkező országok felé sok áru kivitelét kénytelen magasabb kereskedelempolitikai okok miatt korlátozni. A Tárcanélküli Minisztérium közbenjárására — a visszacsatolt terület kereskedelmének nemzeti okok miatt szükséges fellendítése céljából — az illetékes szervek kivételesen több esetben adtak a visszacsatolt területek részére olyan árukra is kiviteli engedélyt, amelyek kivitelére egyébként korlátozás áll fenn. A gyakorlati természetű intézkedések közül kiemelendő továbbá a külföldi hitelezők követeléseire elrendelt moratórium, amely mindaddig védi a visszacsatolt terület kereskedelmét, amíg nem sikerül rendezni a külföldi tartozások és követelések kérdését. A kereskedelemmel kapcsolatban a legnagyobb feladat az iparengedélyek felülvizsgálásával hárult a minisztériumra. Ezt a kérdést, amely elől a jólfelfogott nemzeti öncélúság kényszerítő követelése miatt nem lehetett kitérni, a minisztérium teljes alapossággal oldotta meg. A felülvizsgálás nehézségeiről és bonyolultságáról már említést tettünk az ipari rész tárgyalásánál. A kereskedelemre jogosító iparengedélyek rendezése még nehezebb feladat elé állította a minisztériumot, mint az iparosok engedélyeinek reviziója, hiszen köztudomású, hogy a magyarságot a kereskedelmi pályáról majdnem teljesen visszaszorította a húszéves megszállás. A kereskedelemre jogosító iparengedélyek felülvizsgálásánál az állandóan szem előtt tartott gazdasági folytonosság biztosítása ezért igen sok gondot okozott a minisztériumnak. Annak ellenére, hogy a hónapokon keresztül folyó megfeszített munkával sikerült a felülvizsgálást a viszonyoknak megfelelően megoldani, korai lenne az iparengedélyek felülvizsgálásával teremtett új helyzetet most már befejezettnek tekinteni. A megkezdett tisztogatási folyamat csak akkor éri el a kitűzött célt, ha a magyarság szívós munkával birtokába veszi a szabaddá tett és a nemzet életében olyan fontos szerepet betöltő kereskedelmi állásokat. A minisztérium megtette a kötelességét, amikor elhárította a magyarság érvényesülése elé emelkedő legnagyobb akadályokat, a munka befejezése ezután az egyedek kötelességteljesítésén múlik. Nem lehet említés nélkül hagyni az első magyar Kereskedelmi Főiskolának Kassán történt felállítását sem. Ez az intézmény, amelynek feladata a képzett magyar kereskedőréteg nevelése, igen jó hatással lesz a visszacsatolt terület kereskedelmi életére, mert már csak a kedvező távolságok miatt is természetes, hogy a főiskola hallgatóinak zömét a visszacsatolt teriilet fogja adni. Meg kell emlékezni a visszacsatolást követő időben megindult testvérváros mozgalomról is, amelynek kapcsán az anyaországi városok testvérvárosokul fogadták a visszacsatolt terület városait. Ez a mozgalom már az első hónapokban túlnőtt a kulturális és szociális kereteken és gazdasági téren is igen figyelemreméltó eredményre vezetett. Hogy csak egy példát említsünk, Pécs városa a testvérvárosának fogadott Dolha részére nagyobb kölcsönt folyósított: a dolhai vasgyár felépítésére és üzembehelyezésére. Ez és több hasonló példa olyan egészséges gazdasági mozgalom kifejlődésére vezethet, amelynek hasznát nemcsak a visszacsatolt területek, hanem az egyetemes magyar gazdasági élet is élvezni fogja. A visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai teriiMen a határrendezés idején 26 önálló pénzintézet működött 11 fiókkal. A külföldi központtal rendelkező bankoknak 46 fiókintézete került Magyarországhoz. Ezek a következőképen oszlottak meg: Slovenská Banka 13. Duna Bank 10, Szlovák Általános Hitelbank 9. Tátra Banka 5, Pozsony Város Takarékpénztára 2, Národná Banka 2, Pozsonvi Általános H'Wbank 1, Angol-Csehszlovák és Prágai Hitelbank 1. Hvnotecná B^rkn 1. 7-m<=ká Banka 1 és a Vinohradská Spořitelna 1 fiókkal. A fiókok nemzeti kézbe való átvételére irányuló tárgvalások állandóan folyamatban vannak, de a nemzetközi helvzet bonyolultsága miatt eddig még nem vezettek kielégítő eredményre. Az idegen érdekeltségű fiókintézetek közül azonban csak a Zemská Banka. 267