A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Manga János: A visszatért felvidék néprajza

Dallamtudása aránylag hő: a régi dudanótáktól a legújabb slágerekig mindent játszik. 5. Kollárovics Lukács 60 éves bagotai sírásó 1879ben született Ógyallán, ahol az apja uradalmi cseléd volt. Legény korában Komáromszentpéterre került juhászbojtárnak a híres „tudós" juhászhoz, Sinkó Jánoshoz. A dudacsinálást és a dudálást is tőle tanulta. l)e Sinkó János beavatta őt még a boszorkánymesterségbe is, mert a jó dudásnak azt is kell tudnia. A jó dudás a keresztúton tanulja meg a dudálást, amint Kollárovics bácsi egy régi dudásról elmondta: Kollárovics Lukács bagotai dudás. „Szekó Vendel a keresztutakon tanulta az ördög síget, oszten akkor má mondta neki, mikor odagyütt, hogy tátsa el a száját, belerepü a bőgő (darázs). Őszlen mondta neki, hogy má mehet haza, mindent fog lunnyi. Oszten má hazament és a duda magátú szót neki. Ameliket ő parancsúta, má azt dudáta is. Má akkor az ördög fújta. Oszten má mondták neki, hogy te, oszten mi fújja a dudát? Oszten mondták neki, hogy húzza ki a dudaelőt, hogy mi fújja, magától hogy szól? Oszten kihúzta a dudaelőt és egy hangyal (hangya) mászkált a sípokon. Oszten azt mondta, hogy ez fújja a dudát, ez komedérozza, hogy magátó szó . .. Az vót a ördög. Két évig oszten vót, oszt föl akarta magát akasztanyi, oszten levágták. Oszten mongya, hogy minek vágták le, hogy őneki olyan szép tizenkét cigán muzsikát piros nadrágba. Aztán még évig it, oszten beleugrott a kútba." 6. Vincze Márton 1868 november 11-én született Tardoskedden. Dudáját még a háború előtt eladta egy lótnak. Utoljára 1924-ben játszott kölcsön dudán a lardoskeddi kamaszoknak. Elbeszélése szerint az 1900as években Tardoskedden még 8 dudás volt: 1. Marsóczki Mihály (vak volt, de szépen dudált), 2. Sós Mihály napszámos, 3. Geró István napszámos, 4. Rusznyák Mihály juhász, 5. Rumliás Lázár napszámos, 6. Pintér Mihály béres, 7. Kominár János foltozó suszter, 8. Gombik Adolf béresgazda. Szegényebb lakodalmakban Tardoskedden is dudás fújta a nótát. Legtöbbször egy lakodalom kidudálása 1 forint volt. A gazda Jagziba másnap este hívták el a dudást, amikor a gazdasszonyok mulattak. Táncmulatságokon a dudás egy legénytől 5 krajcárt kapott. 7. Nagy Károly 63 éves doborgazi napszámos egy öreg gútori (Csallóköz) napszámostól tanult dudálni, aki már regen meghalt. Dudája leginkább abban különbözik az eddig ismertetett dudásokétól, hogy tömlője kutyabőrből van. Három említésre méltó régi dallamot játszik: 1. a jégtörök nótája, 2. a barátok nótája és 3. a kanászok nótája. A dallamok eredetére nem tudott felvilágosítást adni, mindössze annyit mondott az első nótát azért nevezik a jégtörők nótájának, mert a hangok az olvadó jég ropogását utánozzák. A barátok és kanászok nótájának szöveges variánsa is van a Csallóközben, de a jégtörők nótájának nincs. Titka János nagy kéri dudás. 8. Titka János 67 éves napszámos a nyitrai járás Nemes Pann községében született. Mint uradalmi cseléd az egész környéket bejárta. Anyanyelvén kívül tökéletesen beszél szlovákul is. Az itt ismertetett dudások közül az egyedüli, aki a dudakészítést és a dudálást szlovák dudásoktól tanulta. Ez a játékában is megnyilvánul, mert dallamanyaga a közismert népies műdalokon kívül a szlovák dudanótákból áll. Amikor megkérdeztem tőle, hogy kitől tanulta azt a sok szlovák dudanótát, azt felelte, hogy a szlovák anyanyelvű cselédtársától, akikkel együtt szolgált. Dudája abban különbözik a többi magyar dudás hangszerétől, hogy a dudaelő: a fej és a dallamsíp bükkfából készült, tel— 239 --