A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Manga János: A visszatért felvidék néprajza

A Felvidéken az Ipoly völgyében, Mátyusföldön és Csallóközben az utóbbi években 8 dudást találtam, akik még jól tudnak dudálni és egy ember kivételével még mindegyiknek dudája is van. Ezek a következők: 1. Tőzsér Ferenc 60 éves volt juhász Lukanényén (Hont m.), 2. Lőrincz Vince 69 éves kanász Hidvégen (Hont m.), 3. Seres Imre Al éves kanász Tompán (Hont m.), U. Kelemen László 67 éves földmíves Naszvadon (Komárom m.), 5. Kollárovics Lukács 60 éves sírásó Bagotán (Komárom m.), 6. Vincze Márton 71 éves zsellér Tardoskedden (Pozsony-Nyitra m.), 7. Nagy Károly 63 éves napszámos Doborgazon (Csallóköz) és 8. Titka János 58 éves nagy kéri cseléd. 1. Tőzsér Ferenc volt lukanényei juhász Salgótarján vidékéről került Lukanényére. Dudáját egyedül készítette. A dudakészítést és a dudálást egy SalgótarKelemen László naszvadi dudás. ján-vidéki pásztortól, Halá Istvántól tanulta 1898 körül. Szerinte a dudasíphoz olyan nádat kell szerezni, amely annyira távol van a falutól, hogy kakasszót még nem hallott, mert amely nád már kakasszót hallott, az abból készült síp krípog. A Felvidéken Tőzsér Ferenc dudája az egyedüli, amelynek díszkantsípján módosító ,,bolhalyuk" van, amelyet játék közben tökéletesen használni is tud. 2. Lőrincz Vince 69 éves hidvégi kanász 1870 virágvasárnapján született Paláston (Hont m.), ahol az apja, Lőrincz György kanász volt. Néhány év óta már nem folytatja mesterségét. Azóta napszámosmunkákból él Hidvégen. A dudálás és a dudakészítés elsajátítását már gyermekkorában megkezdte Lőrincz Vince. Mint pásztorgyerek, a kanászok és juhászok után járt, figyelte őket, hogyan dudálnak, majd néha-néha ő is elkérte a dudát, hogy belefújhasson. 21 éves korában vett magának dudát. 27—28 éves karában már jól tudott játszani, annyira, hogy lakodalmakba és a legényeknek is eljárt dudálni. A lagzikban 1 forintot és ennivalót kapott, táncmulatságokon 20 forintot, meg enni és inni. Táncmulatságon utoljára 6 évvel ezelőtt dudált Födémesen Ipolyság mellett és a 3 farsangi napra 50 csehkoronát kapott, meg enni és inni. Az utóbbi években már csak a környékbeli falvak búcsúin játszik itt-ott. Lőrincz Vince, aki körülbelül már több, mint 20 dudát készített, a következőképpen készíti a dudát: A dudaelőt, illetve a dudafejet, mint a sípot is, szilvafából, vagy körtefából készíti. A szilvafa jobb, mert ha kiérik „feketébb". A fahasábot először kirajzolja, aztán kifűrészeli a szarvatövit, majd a pofáját fűrészeli ki. Utána kifúrja, majd bicskával kifaragja. Ezután következik a dudafej kicifrázása. Vékony rézpléhet reszel élesre és keskenyre szabja. Majd drótból készült kulccsal kihajtogatja a kívánt formára és kis kalapáccsal az egyik végéről kezdve beveri a fába. Egy szép dudafej elkészítése körülbelül egy hétig tart. A dudasípot egy vastagabb szilvafahasábból készíti, melyet először kifúr, aztán kifarag. A lyukakat bicskával vágja ki, aztán „igazítja" (hangolja), ami abból áll, hogy a kivájt lyukakat kibővíti, vagy viasszal szűkíti. A „piszkorokat" (sípokat) veres nádból csinálja. A bordó száraz bodzafából készül. A dudabőr, vagy tömlő birkabőrből van. Legjobb a kos bőre, mert ez legerősebb. A nyers bőrt a következőképpen készíti ki: kb. 15 deka (egy maroknyi) timsót és ugyanannyi konyhasót összekever és azzal behinti a nyers bőrt. Ezután összecsavarja és úgy hagyja egy napig. Egy nap múlva kicsavarja belőle a vizet, félig megszárítja, majd kihúzza és felköti a tőkére (dudafejre). Lőrincz Vince dallamanyaga sem mondható bőnek. Mindössze 8—10 régi stílusú dallamot játszik. 3. Seres Imre 41 éves dudás most Tompán kanász. írni-olvasni tud. Három évig járt iskolába. Barátiban gyerekeskedett, Egegen juhászbojtár volt, Hidvégen kanász. Seres Imre a dudakészítést Lőrincz Vince hidvégi kanásztól tanulta. Tőle és a többi pásztoroktól tanulta a dudajátékot is. A régi dallamok közül már csak hármat-négyet tud. Leginkább az újabb stílusú népdalokat és műdalokat játsza. 4. Kelemen László naszvadi dudás 1872 március 30-án született Naszvadon (Komárom m.). 1884-ben a község határában fekvő Anyala-pusztára került juhászbojtárnak. Később Csallóközben volt uradalmi cseléd. Katona is volt Szombathelyen a 11-es honvédeknél, ahol trombitás volt. Dudáját egyedül készítette. A dudacsinálást Hacskó Vendel naszvadi pásztortól és Címer István keszegfalusi pásztortól tanulta. Tőlük tanult dudálni is. A világháború után 6 hold földet vett, most azon gazdálkodik fiával. Kelemen László az utóbbi időben egyre gyakrabban dudál a szegényebb emberek lakodalmaiban és néha táncmulatságokon is. — 238 --