A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Manga János: A visszatért felvidék néprajza

ben népi hangszer, mert különféle szöveges, vagy szö­vegnélküli dallamok előadására is alkalmas. Régebben az egész Felvidéken elterjedt hangszer volt, amit az bizonyít, hogy nyoma minden vidéken megtalálható. Az Ipoly vidékén a pásztorok, leginkább a juhászok, úgy a hosszant, mint a harántfurulyát megőrizték. A többi területeken: Nyitra vidékén, Mátyusföldön és a Csallóközben csak hosszantfurulyákat találni. A palóc földön, Ipolyság vidékén, Balassagyar­mattól északra, az Ipoly baloldalán elterülő községek, uradalmak juhászai negyven-ötven esztendővel ezelőtt mind értettek a furulyához — ezt bizonyította a né­hány esztendővel ezelőtt Pereszlényben kb. 80 éves ko­rában meghalt Kiss János juhász, aki 70 éves koráig, mint juhász, jóformán az egész Hont megye északi részét bejárta. A mostani palóc juhászok közül legjobban furu­lyázik Tőzsér Ferenc, most 60 éves lukanényei juhász. Két furulyája van: egy haránt- és egy hosszantfurulya. Mind a kettőt saját maga készítette, kb. 1933-ban. A furulyakészítést a többi juhászoktól tanulta. A haránt­furulyát jávorfából faragta ki, a hosszantfurulyát pe­dig bodzafából csinálta. Mind a két furulya játszólyu­kainak száma 6, hangterjedelmük: fis-ais 2, tehát két oktáva és egy nagy terc. A harántfurulyán semmi dí­szítés nincs. A hosszantfurulya díszítése is egyszerű: az ajaksíplyuk felett két félkörökkel díszített körvonal­ban kettős romboidok vannak bevágva. Ugyanilyen dí­szítések, csak keskenyebb szalagban, vannak a játszó­lyukaknál is. A furulyák hossza 45 cm, skálájuk dúr­jellegű, de a játszólyukaknak félig való ledöfésével moll-jellegű dalamokat éppoly könnyedén és tisztán játsza, mint a dúr-jellegüeket. A hangszer hangterje­delmét csak az alsó oktáva ötödétől használja. Dallam­készlete közepes: öt-hat pentalon dallamon kívül kö­rülbelül 20—30 B osztályú dallamot játszik. Ezenkívül játsza a közismert népies műdalokat is. A szorosan vett mátyusföldi területen furulyást nem találtam, de Vincze Márton 71 éves tardoskeddi napszámos szerint 40—50 évvel ezelőtt még sokan tudtak furulyázni, nemcsak a vidéken, hanem Tardos­kedden is. A Komárom-megyei Ógyallán él Vaskó József 66 éves volt gulyás, aki a bal hüvelvujjának hiánya elle­nére nemcsak jól játszik a hangszeren, hanem még ma is készít gyönyörűen faragott furulyákat. A furu­lyakészítést és cifrázását apjától tanulta, aki szintén pásztorember volt. Az általa készített furulyák hossza 40—70 cm. között váltakozik. A hangszert bodzafából készíti, leginkább télen, vagy ősszel, mert — szerinte — akkor kemény a fa. A furulyák hangterjedelme két oktáva és egy nagy terc, skálájuk az alsó lyuk lefödé­sétöl tiszta dúr jellegű. Azonban gyakran előfordul, hogy az alap- és második hang közötti intervallum nagy másod, aminek az az oka, hogy a lyukak kifú­rását az alsó végétől számítva, magasan kezdi. A már leírt furulyásokon kívül még három furu­lyást volt módomban megfigyelni: az egyiket Ghvme­sen (Nyitra m.), a másikat Madaron (Komárom m.) és a harmadikat Bősön (Csallóköz). A ghymesi furu­lyás adatait a felvett fonográf-hengerekkel együtt el­kobozták a cseh csendőrök, csak a 30 cm. hosszú, dur skálájú és c alaphangú furulya maradt meg, amely a komáromi Jókai-Múzeumban van elhelyezve. A madari furulyás Molnár István 55 éves kisgazda, aki már évek pta nem játszott hangszerén, mert asztmája következ­tében nem bírja fújni, legénykorában sokat játszott, de csak újabb stílusú népdalokat és népies műdalokat. Furulyáját, amely 62 cm. hosszú és minden díszítés nélküli, saját maga készítette bodzafából. Kovács Já­nos 78 éves bősi juhász ereklyeként őrzi régi furulyá­ját, amelyet — szerinte — még az öregapja készített. Amikor a múzeum számára megvenni akartam tőle, hallani sem akart róla, azt mondta, hogy nincs az a pénz. amiért eladná: ő is örökölte, ő is örökbe hagyja a fiára. Duda. — Bőrduda. A duda, amelv a XVI. és XVII. században helyet < kért a főúri zenekarokban is, lassanként ismét a sze­gényebb emberek tánczenét szolgáltató hangszerévé vált. Hosszú évtizedeken át az egész paraszt-társada­lom hangszere volt, majd az idők folyamán, amikor a földmívelés egyre nagyobb területeket ölelt fel és a földmívesnek, vagy a béresnek kevesebb ideje maradt a szórakozásra; a duda a pásztoremberek hangszere Vaskó József ógyallai furulyás. maradt, akiknek legtöbb idejük volt a hangszer elké­szítésére és a játék elsajátítására. A dudakészítéssel és a dudálással kapcsolatos fortélyokat az idősebb pász­toremberek örökségképpen hagyták a fiatalabbakra - 237 —

Next

/
Thumbnails
Contents