A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Manga János: A visszatért felvidék néprajza

Fehír hajú magyar Iloná hajó (haján) fölyű gyöngykoszoró, gyöngy. A párok összeregölése után a tűznél jelenvoltak a következő szöveg éneklése mellett hazam "tek: No tyi apró gyiákok lassan csëngessetëk, hagy aludjon Mária piros nafőkötyig. f Rengő alá, rengő! Rengő, alá rengő, szalai ződ ágra. Szalai ződ ágra, mint madár az ágra. Rengő alá, rengő! Az utolsó ének, amint a refrénjei mutatják, házasító dal varázsigéje volt. Népzene — népi hangszerek. Lírai dallamok és balladák. A Felvidék ősi népzenéjének ágai még belenyúlnak a huszadik századba, hogy az ismeretlen múlt szellemének töredékeit még egyszer — talán utoljára — megmutassák a néplélek tradíciókat őrző egyszerűségében. Mert a nemzeti jelleg, amely évezredeken át alakult ki egy hasonló körülmények között és bizonyos földrajzi egység keretein belül élő társadalom közös vonásává, lassankint elveszti ismertető jegyeit és beolvad egy nagyobb emberi közösség lelki életébe, hogy aztán az egyre táguló keretek között végkép megsemmisüljön. Természetes következménye ez a technikai kultúra rohamos fejlődésének. Megakadályozni pedig csak egységes nemzeti szellemmel lehetne. Bartók Béla a magyar népdalt két főcsoportra osztotta. Első csoportba sorozta a lírai- és ballada-szövegre énekelt dallamokat, a második csoportba pedig az alkalomhoz kötött dallamokat osztotta. Az első csoport dallamait a,,Magyar népdal"című tanulmányában Izsui ifjak. A, B és C osztályba sorozza. Ezek közül a legrégibb, ötfokú örökséget az A osztály képviseli, majd a B osztály az újabb magyar népzene stílust, végül a C osztály az idegen eredetű dallamokat. Az A osztály dallamai már a múlté. A fiatalság nem énekli azokat, csak néhány öregebb ember, leginkább pásztorok ismernek még néhányat, de ma már ök sem éneklik. A régi stílus dallamait a palócoknál többnyire a pásztoremberek régi balladatöredékekkel őrizték meg. Csallóközben és Mátyusföldön a dudások és a dudanóták között találunk régi dallamokat, de használatban ezek sincsenek már. A következő régi ítílusú dallamvariánsait még ismerik az öreg pásztorok: Jaj, de huncut.. . Jaj, de hives . . . A B osztályú dallamokat még mindenütt, a fiatalok is éneklik. Martoson egy 30 éves menyecskétől harmincat jegyeztem le, Mohiban egy fél óra alatt 12 B osztályú dallamot énekelt Bokros János 19 éves legény. Azonban általános jelenség, hogy ezek a dallamok is kezdenek kiszorulni a használatból. A rádió és a cigányzenekarok „hivatásos terjesztői" a népies miidaloknak. Izsai varró lányok. A C osztály dallamai Gömörben, Ipoly mentén, Garam völgyében, Mátyusföldön és Csallóközben is el vannak terjedve, de legtöbb van belőlük Nyitra vidékén, ahol a szláv népzenei stílus és a cseh egyházi korái-dallamok hatása észlelhető. A Nyitra-vidéki dallamok C osztálya leginkább a lakodalmas énekekben található. Giusto, Léàec, Dubay Júlia 61 é. 193?. Puszta ma-lom - ba, Pusz-ta ma-lom - ba ri 1 1 Ç ' I ; 1 ^ Csërfa gë - rën-da. Csër-fa cê - rfen da. Azon üldögél É bagol-assžony Égy bagol-asszony. 233 17'