A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Manga János: A visszatért felvidék néprajza

Mit sírsz të asszony, Të bagol-asszony? Hogyne sírnék én, Otthon feledtem Vetëtt nyoszolám. Abban feledtem János uramat. Az mellett hat tam Ringalló bölcsőm. Abban feledtem Miska fiamat. Az mellett hattam Hímes ládámat. Abban feledtem Karika kontyom. Karika kontyom Ollat ugorjon, Mind ëgy karika. Ollat perdüljön Mind ëgy paripa. Alkalomhozkötött dallamok. Alkalomhozkötött dallamoknak a népzenének azt a dallamcsoportját nevezzük, amelynek éneklése bizonyos időhöz, vagy szertartáshoz van kötve. Ezt a dallamcsoportot nevezhetjük legkevésbé magyarnak, mert nyomait egész Európában megtaláljuk. Karácsonykor az egész Felvidéken szokásban van a mendikálás, vagy amint a palócok mondják: az „ablakok alá járás". Az iskolásfiúk, néhol a leányok is, karácsony estéjén sorrajárják a falut és minden ablak alatt elénekelnek egy karácsonyi tárgyú éneket. Az énekhez csörgősbotokkal ütik a taktust. Néhol közismert egyházi éneket énekelnek, mint például „Mennyből az angyal", „Pásztorok, pásztorok örvendezve" vagy „Csordapásztorok, midőn Betlehembe" stb., de az öregek még majdnem mindenütt emlékeznek egyegy régi karácsonyi dalra, melyeknek legnagyobb része a középkori misztériumjátékokból maradt a nép között. Midőn a Szűz bepólyázta gyermekét . . . Pereszlény,Balla Mária 65 é.1936. i(> eJ 1—— Midő n a szűz bep ólyázta gye rmekét, %y érmékét, Őrösében így kezdé el é-ne- két, éne-Két. Óh én szerelmes magzatom, buj, buj, buj, buj, buj, buj, Aludj szívemnek öröme, csuj, csuj, csuj, csuj csuj, csuj. Nem alhatok édesanyám jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, Mert érkezett a szívemre baj, baj, baj, baj, baj, baj. Mi bajod hát ó gyönyörű Jézusom, Jézusom, Mondd meg nékem te anyádnak, Krisztusom, Krisztusom. Látod anyám az egeket elhagytam, elhagytam, Es egy rongyos istállóba szállottam, szállottam. A Balázs-járás ma már sehol nincs szokásban, de az öregebbek még emlékeznek arra, hogy 20—30 évvel ezelőtt az iskolásgyermekek tojást, szalonnát, kolbászt gyűjtöttek a „mester úr" számára, meg a farsangi gyerekbálra. A szokásnál Deménden a következő dallamot énekelték a gyermekek: Ma vagyon Szent Balázs püspök napja . . . Nagyböjti játékaink ősi szertartásos táncaink emlékét őrzik. Martoson nagyböjt minden vasárnapjának délutánján a leányok és menyecskék kimennek a falu végére „pilikézni". Ott körbeállnak és karikáznak. Az öregasszonyok szerint régen a „csólika borsó"-t is táncolták nagyböjtben. A menyecskék és leányok két sorba álltak, kezeiket feltartva összefogták és az egyik sor a másik sor feltartott karjai alatt kíg}^ószerűen bújt át, „sövényt fonytak". A palócoknál még az utóbbi években is járták a „hidasjáték"-ot, vagy „hídtánc"-ot. Tardoskedden és környékén nagyböjt vasárnapjain „ördöglovaztak". Valahol a faluban leállítottak egy nagy hengerfát, arra egy másik kifúrt dorongot tettek. A dorong végén üllőkék voltak, erre ültek a leányok és énekelve forogtak. A hídjáték deméndi dallama: Újvár, fényes vár . . . Giusto. Deménd, Rak Rozália 6? é.1939. =f=f= Uj vár ,uj vár .fényes vár, H p iBorsos kapi £ s h fr tányka, Y P 4 ; J Megyek bátor jó vi-téz,, Megyek hídon ál-tal. Arató-énekeket már csak Nyitra vidékén ismernek. Ott általánosan ismert arató-ének a következő dallam, melyet akkor énekelnek, amikor az aratókoszorút egy hosszú rúdra kötve, viszik be a gazdának: — 234 --