A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Manga János: A visszatért felvidék néprajza

milyen keveset számít a naptári pont, amelyen elhe- lyezkedett. Mert például nemcsak, hogy a Luca-nap folklore szempontjából azonos a karácsonnyal, ez viszont újévvel, sőt az alakoskodók szempontjából a farsanggal, de még a tavaszi naptárnak számos kalendáris szokása is egybevág a téliekkel, vagy helyesebben a téliek sokszor a tavaszi évkezdő szokások előretolásából származnak. Vagyis azt mondhatnánk, hogy ha a karácsonyi ünnepkör szokásaiból a tisztán keresztény jelleget eltávolítanánk, egy olyan pogány ünnepnek a körvonalait kapnánk meg, amelynek hagyományait az idő darabokra tépte és széthányta a naptári év különböző kiemelkedőbb pontjaira. Az összes népek ősvallásában megtaláljuk a nyomát egy olyan évkezdő, vagy tavaszi ünnepnek, amely à természeti jelenségekkel, a napok hosszabbodásával összefüggésben különféle óvó, védekező és varázsló szertartásokat tartalmazott, melyek a szellemhittel kapcsolatban mindig a jobb és tökéletesebb életre irányullak. Ilyen ünnepe a magyarságnak is volt, amely valószínűleg a mai karácsony körüli időre esett. Ennek az ünnepnek hagyományait a karácsonyi ünnepkörben találjuk meg, sőt egyes töredékek még azon is túl esnek. Mi volt ennek az ősi évkezdő ünnepnek a célja őseinknél? Általában az, amit az előbbi mondatokban láttunk. Részletezve: a napok hosszabbodásával a szebb és melegebb idő elérése, jó termés, halban bő víz, erdőben sok vad, asszony, az ellenséges szellemek, emberek és állatok feletti hatalom, illetve a velük szemben való védekezés, bajelhárítás és a j D szellemek megnyerése. Ha az elmondottakat tartjuk szemelőtt, akkor a mai keresztény jellegű karácsonyi népszokásainkból is ki tudjuk bogozni az ősi keretet. A Luca-napi szokásokat a palócság őrizte meg legjobban. Luca estéje valóságos ünnep a palócoknál: nem szabad fonni, szőni, napnyugta után mindenkinek-otthon a helye. A kanász az utcán tülköl, kolompol és ostorával pattog, hogy egészségesek legyenek az állatok (elűzi, elriasztja a rossz szellemeket). Boriban, Deménden, Vámosladányban, Mohiban, stb. a gyerekek a kapukat döngetik, vasdarabokat vernek össze, hogy a boszorkányok elkerüljék a házat. A vacsora ételei között első helyet foglalja el a fokhagyma. Vacsora után a gazdasszony fokhagymával bekeni az állatokat, az ajtókat, sőt a család minden egyes tagja megkeni fokhagymával a homlokát. A gazda az istállóban a küszöbre állítja a vasvillát, hogyha a boszorkány a tehenek hasznáért jönne, beledüljön. A néphit szerint Luca éjjelén avatják fel a boszorkányokat a •keresztutakon, ahol ilyenkor nagy mulatság van. Már korán reggel minden háznál várják a lucázó gyerekeket, mert ha Luca reggelén először asszony jönne a házhoz, a család egész esztendeig szerencsétlen lenne. Az iskolásfiúk kis csoportokban járják be a falut, minden ház konyhájában elrecitálnak egy verset ifelsőszemerédi) : Acélt hoztam maguknak. Cin legyen táljuk. Ólom legyen kanaljok. Bornyazzon meg a tehenjek, Csikózzon meg a lovok, Malacozzon meg a disznójok. Bor, búza gazdának, Tyúk, lúd gazdasszonynak. Menyecskének egy bölcső gyereket, így heverjenek a tyúkok e! Erre mindnyájan lehevernek a földre. Utána a gazdasszony almát, diót, aszalt gyümölcsöt, vagy pénzt ad a gyerekeknek. Karácsony estéjén újból találkozunk a pásztorok tülkölésével és ostorcstogtatásával. Délután fűzfaveszszőt hordanak. Minden háznál elmondanak egy köszöntőt és utána a gazdasszony kötényébe csavart kezével kihúz néhány szál vesszőt, amivel megveri a pásztorokat, akik ugrándoznak, hogy jó kedvűek legyenek az állatok. Az állatokat ugyanezért aprószentek napján verik el a vesszővel, amit szintén „aprószentekének neveznek. Karácsony estéjén, a vacsoránál mindenkinek otthon a helye, mert aki hiányzik, az csavargó lesz. Geszten a vacsora előtt, amikor a házigazda már elmondta beköszöntőjét, kimegy az udvarra és búzát szór az ablakba, majd megkérdezi: „Mit dobok?" Erre bentről a gazdasszony válaszol: „Üstöt, aranyat, búzából üszköt, gajzot ki." Ezután bemegy a gazda Martosi menyecske fökötővel. és a szoba négy sarkába egy-egy diót dob. A diónak a vacsoránál is szerepe van. A család minden tagja kiválaszt egy diót, feltöri és megeszi. Akinek a diója nem egészséges, az egész esztendőben beteges lesz. A gazd— 226 --