A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Nagy Zoltán: A Felvidék magyar művészete

Komáromhoz hasonlóan ősi telepítésű és mezóvárosi jVlíegü Érsekújvár, a „felvidéki Kecskemét", hová a szlovákok az utóbbi évtizedekben erőteljesen beszivárogtak, de a lakosság nagy százaléka ma is magyar. Érsekújvár Komárom mellett a Felvidék legmagyarabb városa. Utcái, terei (Széchenyi-utca, Pázmány-ulc.a, Fargách-utca) stb. mind történelmi magyar nevek. De ki is vette részét a magyar történelem minden szomorú eseményéből. Falai között védte a kurucokat s főterén csaptak össze Vak Bottyán kuruc és Heister generális labanc katonái. Falai között üdvözölhette egykor Bocskay Istvánt, Bethlen Gábort, Bercsényi Miklóst, Rákóczi Ferencet. Művészeti emlékei között első helyen áll Pázmány Péter volt lakóháza, amelyen ma is ott díszeleg az építtető nagy primás címere. XIII. századi templomát nagyon átépítették. Legnevezetesebb templomi emléke egy XV. századból származó aranyozott ezüst kehely és egy ugyanekorbeli ereklyetartó kereszt. Az első városvonulatnak igen fontos állomásai még Léva, Rimaszombat, Losonc, Rozsnyó, majd kiemelkedő, irányító szerepű gócpontja, az egész Felvidék legfontosabb városa: Kassa. Komáromból, vagy Érsekújvárról Léva felé haladva, a múltban kémlelő utas nem kerülheti el az esztergonimegyei kis falut, Kisbényt. Általában keveset tudnak erről az aránylag kis faluról, pedig vele a magyar művészettörténet egyik legértékesebb emléke kerüli vissza hozzánk. A premontrei rend legelső i.magyarországi építkezése áll itten, a magyar építész [ ťs szobrászat történetének egyik gyöngyszeme: az 1217-ben alapított prépostsági templom. A magyar-román építészetnek egyik fontos állomása és messzesugárzó szobrászati iskolája volt itten a XIII. század folyamán. A templom alaprajzában francia vonásokat is felismerhetünk, ami érthető, hiszen a premontrei rend Franciaországból került hozzánk, de ennek ellenére igen szoros stíluskapcsolatot mutat a dunántúli premontrei építkezésekkel, Jákkal, Zsámbékkal is. Az oszlopfőkön lévő gazdag faragványokon határozott magyar jelleggel találkozunk, amely édestestvére az esztergomi ásatások folyamán előkerült egyes szobrászati faragványoknak. Bars vármegye legfontosabb városa, az új magyar határváros: Léva. Egykor a végvárak dicső éietét élte, de várának már csak romjai emlékeztetnek erre a letűnt korszakra. A világháború előtt az alföldi gabona egyik fontosabb közvetítője voli a Felvidék északi része felé, ugyancsak ez szállította a fát az alföldi városok felé. Az erőszakosan betelepített csehek és szlovákok a cseh megszállás idején itt indították meg a később végzetessé fajuló magyarszlovák kultúrharcot. De most, a megváltozott helyzet folytán az erőszakosan betelepített „vendégek" eltávoztak s Léva ismét visszatérhet ősi életéhez, nagyszerűen fejlett kézművesiparához és kereskedelméhez. Ahogy ezen a városvonulaton keletre haladunk, legelébb Losonc áll elénk, hogy szép utcáiban, egyszerű, de művészi házaiban s még a XII. század elejéről származó református templomában gyönyörködjünk. Utunkat tovább folytatva, elérünk Fülekre, ahol sokáig tűnődhetünk Fülek középkori várának beszédes némaságán. Gömör megyében az első fontos állomásunk Rimaszombat, szép templomaival, az evangélikus templomnak Gusztáv Adolf svéd királytól ajándékba kapóit oltárképével és ugyancsak svéd származású más felszerelési tárgyaival. A másik a város közvetlen szomszédságban emelkedő Krasznahorka vára, amely egyike a magyar várak legérdekesebb példáinak: sok legenda, középkori monda és számos kurucrege fűződik hozzá; volt középkori lovagvár, később rablólovagok tanyája, pénzhamisító központ; része volt a török elleni harcokban; Rákóczi Ferenc szabadságharca idején kuruc őrség volt benne s maga a Fejedelem is megfordult falai közölt, miközben a vár tulajdonosa, Andrássy Péter „hogy testvérei kuruc voltát ellensúlyozza, Bécsben töltölte el a mozgalmas időket". A mull század elején egy kegyetlen villámcsapás megpecsételte sorsát: jórésze leégett s a felső várat nem is építették fel többé. Nevezetességei közé tartozik, hogy múzeumában őrzik Andrássy Istvánné, Serédy Zsófia, az egykori úrnő mumifikált tetemét, míg a várbástyákon ma is a távolba merednek a Bebek-féle ágyúcsövek. Jolsván csak egy pillanatra állhatunk meg, hogy megnézzük szép, középkori, gótikus templomát és az egykori templárius kolostorból átalakított Kóburgkastélyt. — 190 —