A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)
Nagy Zoltán: A Felvidék magyar művészete
A legidősebb, legkedvesebb felvidéki városok közé tartozik Rozsnyó. Városi jogáról már egy 1291böl származó oklevél megemlékezik. Bőséges része jutott ennek a városnak a törökdúlásból és szabadságharcokból. A Nagyságos Fejedelem ittjártának emlékét (170íi—1707) a városháza falába illesztett márvány emléktábla őrzi. Székesegyháza még a XIII. századból való, nyugati bejárata pedig az olasz származású építőnek és szobrásznak, Raguzai Vincének a müve, szép, reneszánsz-stílű alkotás. És csak röviden emlékezhetünk meg Jászóról, a premontrei rend egyik legfontosabb magyarországi fészkéről. A rend ill építette hazánkban legszebb és leggazdagabb kiképzésű és felszerelésű templomát. Ezen az útvonalon haladva, már nagyon közel vagyunk Kassához s a nagymultú város nagyon csábit, hogy falai közé lépjünk, hogy elábrándozhassunk itt a magyar alkotóerő sok szépsége mellett a Felvidék, de az egész magyarság gazdag, tragikus, dicsőséges múltjáról, mégis vissza kell térnünk, hogy gondolatainkkal átlépjük a „határt" s megemlékezzünk, legalább is röviden, azokról a városokról is, amelyek nemcsak földrajzi és népi adottságaiknál fogva, de az ezeréves történelem jogán is idetartoznak. A másik városvonulat kiindulópontjának ugyancsak Pozsonyt tekinthetjük. Nagyszombat, Nyitra, a bányavárosok, Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya, a szepességi városok, Igló, Lőcse, Késmáik, Eperjes, Bártfa alkotják fontosabb állomásait. Fz a városvonal fontos iparvidékeken megy keresztül, érthető hát, ha a városkép sokkal fejlettebb amazokénál; polgársága gazdagabb, magasabb életszínvonalon élhet, művelődési lehetőségei sokkal tágasabbak, tehát művészi izlése és igénye is fejlettebb. Ľ tekintetben a perem- és ipari-, vagy bányavárosok több ponton érintkeznek egymással. így a kiindulópont mindkét esetben Pozsony, míg a szepességi városok nemcsak szoros kapcsolatban állottak évszázadokon keresztül Kassával, hanem mindig érezniük kellett annak erőteljes, irányító hatását, miként a kárpátaljai városok sem vonhatták ki magukat Kassa irányítása alól. A második városvonal abban is megegyezik az elsővel, hogy lakosságának legnagyobb része ezekben is magyar, a bánya- és szepességi városokban itt-ott a német elem uralkodik, de a városok környékének lakossága az 1910. évi népszámlálás adatai szerint túlnyomórészben magyar. Külön városvonalak húzódnak még a Vág, a Nyitra és a többi felvidéki folyók völgyeiben. A vág- és nvitravölgyi városok, mint Nagyszombat, Trencsén, Zsolna, Buttka, Rózsahegy, Nyitra, Nagyt a pole sány stb. már teljesen a szlovákok-lakta területeken helyezkednek el, itt-ott azonban, mint Trencsénben, Ruttkán ma is 50—60 százalékos magyarság él. mint a szlovákságból kiemelkedő szigetek. Ezek a városok részben a vág- és nyitravölgyi várak építészeti hatása alatt állottak, de nem kerülhették el az ország belsejének irányító hatását sem. A Nyit ra völgyében messze északra nyúlik be a magyar sziget, melynek központja, Nyitra városa, teljesen magyar. Szent László alapította püspöksége, székesegyháza egyik legszebb barokstílusban átalakított, de még középkori műemlékünk. A város építészetében nyilvánvalóan érezhető nemcsak a közép kori várépítészet, hanem a világi és szerzetes templomok hatása is. Nyitra egész kultúrája és története éppenúgv magyar, miként lakosságának 50—(>0°/o-a is. Ny it rát ól felfelé mind sűrűbbé válik a szlovák lakosság, de egyes városok ma is teljes mértékben magyarok és számos falusziget is bizonyítja, hogy a magyarság már a honfoglalás korában megszállta ennek a vidéknek az üres területeit. Csehek az egész nyugati Felvidéken és Csallóközben nem voltak soha. Ezeket csak az elmúlt 20 év alatt telepítették ide, lóként a cseh földbirtokreform által lefoglalt nagykiterjedésű főúri, egyházi és hitbizományi birtokokra. A magyar városok és a kisbirtokos magyarság által uralt községek elszlávosítása, elcsehesítése csődöt mondott. A magyar történelemnek átalakított, vagy romokban álmodozó tanúi a várak, amelyeknek legnagyobb része azokon a területeken van, amelyeket Trianonban szomorú rabságra ítéltek. Némán figyelnek a Kárpátok bércein, a Vág, a Nvitra és a Hernád fölé emelkedő hegyek sziklaormain. Magyarország legészakibb részében valóban árván, de a maga fenséges magaslatában is büszkén emelkedik Árva vára, amely ma már csak festői rom, de évszázadokon keresztül keményen és dacosan állta a harcot minden ellenség ellen. Alapítói a híres Balassa-család ősei voltak, később pedig Magyarország leggazdagabb főurai vetélkedtek birtoklásáért. Tulajdonosa volt Garai Miklós nádor, majd Stibor vajda. Később a dúsgazdag Thurzó-nemzetség birtokába került. A XVII. század folyamán hol a császáriak, hol Rákóczi Ferenc fejedelem katonái lőtték. Ekkor nagyon megrongálódott s bár azóta sok javításon esett át, egyrésze ma is romokban áll, de kevélyen és büszkén. Méltán, mert a világ egyik legszebb fekvésű vára s szinte megközelíthetetlen, mint a sásfészek. — 191 —