A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Schubert Tódor: A felvidéki magyar kultúrélet

-4z ifjúság ilyen plakátokkal keltette fel a magyar közvélemény figyelmét a közművelődési önvédelem iránt. Keserű összehasonlítás: 15 A szudéta németek milliót adnak évente a munkanélkülieknek. 9

milliót adnak évente az iskolákra. >1 n milliót áldoznak évente a * ' gyermekekre. Az alföldszéli magyaroknál ki ad segélyt a magyar munkanélkülieknek? Ki ad segélyt a magyar iskolákra? ki segélyezi a magyar A iskolás gyermekeket? {ff" tén az egyik csehszlovák egyetemen szerezte tanári oklevelét, s csaknem minden magyar megmozdulásban résztvett. A cseh tanároknak tudomása volt erről, szívesen vitatkoztak vele a magyar kérdésekről és követelésekről. A cseh tanárok a magyar fiúkat kérték meg arra, hogy tájékoztassák őket a különböző magyar tudományágak állásáról, eredményeiről, amivel a modern magyar élethez utasították a diákságot. Sőt olyan eset is megtörtént, hogy egy tanárjelöltet azért kezeltek szelídebben a cseh tanárok, mert nagyon szép magyar közéleti munkát fejt ki. A magyar tanárság, ha elveszítette nemzeti öntudatát, az nem az egyetemen történt meg vele, hanem vagy előtte, vagy utána. Sokan azt hitték, hogy nem kapnak állást, ezért meghúzódtak, mások pedig előnyösebb helyért, jobb városért szlováknak vallották magukat. A szlovák hatóságok sok tanárt terrorizáltak és sok gyengét a dezertálásra csaltak. A tanerők száma az iskolák sorvadása folytán állandóan esett, azaz szűkült a személyzet mennyiségileg is. 1921-ben az iskola területén 2162 magyar erő működött, 1930-ban már csak 1521. A lefolyt tíz év alatt 641-gyei csökkent számuk. Érdekes a tanerők változása és nemzetisége iskolák szerint is. A népiskolánál: 1921-ben 1582, 1927-ben 1401, 1928-ban 1430, 1929-ben 1547, 1930-ban 1646, 1932-ben 1872, 1933-ban 1961, 1934-ben 1980, 1935-ben 1960, 1936ban 1965 tanító nyert alkalmazást. 1937-ben 2234 tanító működött. A tanítói státusban kevés a szlovák erő, mivel 1. a szlovákoknál is tanítóhiány volt; 2. a magyar iskolák nagyrészt felekezetiek és az iskolaszékek választották a tanítókat, így 1921-ben 112, 1932-ben 95 szlovák tanított magyar iskolában. Az 1935-ös év után, amikor a szlovák iskolák megteltek tanerőkkel, jelentékenyebb a szlovák tanítók száma. A szám emelkedését azonban nemcsak ők mozdították elő, hanem azok a magyar tanítók is, akik szlováknak vallották magukat. 1935-ben 110 szlovák, 33 ruthén és 33 zsidó nemzetiségű tanító van a magyar iskolákon, 1937-ben 119 szlovák, 49 ruthén, 17 német és 48 zsidó. A legnagyobb emelkedés a polgári iskolák tanítótestületében tapasztalható. 1927-ben még csak 59 a polgári iskolai tanárok száma, 1932-ben pedig már 121-re emelkedett számuk, az utolsó tanévben pedig 167-re. A nemzetiségi arány itt is jó volt. Szlovák polgári iskolai tanárok a szlovák iskola számára sem állottak rendelkezésre elegendő számban. Ezért 1935ben pl. a 68 tanítóból, szaktanítóból 57 magyar, s csak 7 szlovák és 4 német. 1937-ben 167 szaktanítóból 14 szlovák, 13 ruthén, 4 német, 2 zsidó nemzetiségű és 134 magyar. Érdekes, hogy a polgári iskolai szaktanítói vizsgát főleg a nők csinálták meg. 1937-ben ugyanis a 167 tanerő közül 103 nő. Legrosszabb nemzetiségi viszonyok a középiskolák tanári testületében voltak. Nem egy évben fordult elő az, hogy a tanárok fele nem vallotta magát magyarnak. A tanárok száma is nagy ingadozáson ment át. 1927-ben 156-an tanítottak a magyar középiskolákon, 1932-ben 163-an, 1933-ban 130-an, 1934-ben 139-en. A magyar iskolák tanári karával mindig baj volt. Részint nem akadt elegendő magyar tanár, részint pedig itt helyezték el a szlovák tanárokat is. A csehszlovák kultúrpolitika a cseh tanárokat a szlovák, a szlovákokat pedig a magyar iskolákba tette. Arányszámuk így mindig magas. Még a harmincas évek után is, amikor a magyarság mozgalmat indított a magyar tanári karokért és követelte a szlovák erők elhelyezését, a tanári karok egy negyede belőlük állott. 1933-ban 41°/o-ot tettek ki, 1934-ben 25.8%>-ot, az utolsó évben pedig 35°/o-ot. - 137 -