A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Bólya Lajos: A felvidéki magyarság társadalmi rajza

oldatlan kérdései gátolták a nemzeti társadalom kialakulását, súlyosbítva a monarchia összes ránk is nehezedő régi és új birodalmi bajaival. Ahol a belső politika segíteni akart volna, ott a birodalmi politika vetett gáncsot s ahol a birodalom avatkozott volna bele jótékonyan, ott a belső korszerűtlen politikai és társadalmi csökevények akadályozták a fejlődést. Tudatos társadalompolitika pedig nem folyt s így a társadalom erői az állami és birodalmi erők mellett vagy ellen nem érvényesülhettek. A magyar nép még a messze mélységben élt a politika s a nemzeti élet felszíne alatt, faji erejével, nemzeti hagyományaival, színtiszta magyar kultúrális örökségével a társadalom s a nemzeti élet fejlődésére hatást nem gyakorolhatott* Középosztály, amelynek szerepe lett volna, hogy a magyar társadalom bajait tudatosítsa, a bajok orvoslásáért síkraszálljon, politikai vagy társadalmi harcokat indítson, a közismert okok miatt nem fejlődött ki. A magyar középosztály helyét nem középosztálybeli elemek és idegenek foglalták el s ezért ez a középosztály a magyar társadalomban történelmi szerepet nem tölthetett be. Korszerűtlen gazdasági rend a társadalom alatt, megbillent egyensúlyú társadalom, amely egy recsegő-ropogó birodalom külső hatalmi és belső nemzetiségi politikája alatt roskadozik — ez volna az 1914-es magyar társadalom képe. A vesztett háború után a birodalom romjai rászakadtak s igazán nem rendkívüli dolog, hogy a magyar társadalom összeroppant. A forradalmak jöttek s a történelmi száguldás olyan nagy tempójú volt, hogy a rengeteg belső baj megoldására időt nem engedett. A forradalom még markában tartotta a társadalmat, a káosz még teljes volt, mikor az idegen csapatok megindultak Magyarország területére, hogy a nemzetiségekét s az általuk lakott területeket elszakítsák. A győztesek telhetetlensége ellen nem tudtunk védekezni s a nemzetiségekkel a magyarság milliós tömegei kerültek idegen impériumok alá. A trianoni Magyarország nemzeti állam lett. A felvidék egymillió magj^arsága pedig nemzeti kisebbség lett a csehszlovák köztársaságban. Mikor a csehszlovák határ 1919 július 24-én lezárult a felvidéki magyarság körül, a felvidéki magyarság új élete kezdődött el. Ez az élet más volt, mint a többi elszakadt magyarok élete s lényegesen különbözött a trianoni Magyarországon maradt magyarok életétől is. A szétszakadás pillanatától kezdve a magyarok története nem azonos Magyarország történetével, a magyar társadalom alakulása nem azonos a magyarországi magyarok társadalmának alakulásával. A magyar történetírás új feladata, hogy a szétszakadt, de mégis egész magyarság történelmét figyelje és írja, mert a magyarság jövő sorsát a szétszaggatott és mégis összetartozó magyarság valósága határozza meg s a mgyar társadalomtudomány feladata, hogy a magyar társadalom kutatásánál necsak a trianoni Magyarország magyar társadalmának életét kísérje figyelemmel, hanem főleg és első sorban: az elszakadt magyarokét, mert a magyar társadalom eletének kialakulásában ezek átalakult társadalmának döntő szerepe lesz. A magyar társadalompolitika feladata pedig az, hogy a különböző fejlődési utakat megfutott magyar társadalmi csoportokat valamilyen szintézisbe hozza egy korszerű nívón, nehogy a történelmi időkben — meglevő társadalmi osztottságukon túl — még egy vertikális megoszlás jelenléte és veszedelme is gyöngítse a magyarság erejét. Mi ezen feladatokra nem vállalkozunk. Említjük őket, mert fontosságuk miatt e tanulmányban is inegemlítendők annál is inkább, mert megállapításaink súlya és jelentősége a feladatok így vázolt keretében jobban kiemelkedik. A felvidéki magyarság az 1918—1919-es magyar társadalmi zivataroknak csak egy részét élte át. Történelme már itt elválik a magyar társadalom egészének történelmétől s a szétválás pillanata már determinálja további fejlődését. A forradalom a felvidéki magyarságot csak érintette, de nem vette hatalmába. Mire a kommunizmus Magyarországon uralomra jutott a felvidéki magyarság már az idegen főhatalom alatt élt. A vöröshadsereg a Felvidék felszabadítójaként harcolt s az idegen sereg ellen, mint magyar sereg vívta csatáit. Az általa visszafoglalt magyar területeken rövid időre a tanácskormány vette át az uralmat, de ennek az uralomnak nem volt ideológiai jellege, mert csak állapot volt, még pedig hadi állapot. A felvidéki magj-arság a megkezdett forradalom, a társadalmi felbomlottság pillanatában került idegenbe s magyarországi konszolidációnak nem volt már tanuja. sem tárgya. Konszolidáció indult benne is, de egészen másirányú s az ellenforradalom eseménye már ismeretlen volt életében. A felbomlott magyar társadalom újraegyesülésének a csehszlovák köztársaságban nem volt semmilyen feltétele. A nemzeti államból a nemzetdarab akkor esett ki, amikor az állam létezése a legnagyobb válságban volt s amikor a társadalom kohéziós ereje teljesen megszűnt. A nemzeti állam összetartó ereje helyett új erő nem jelentkezett a társadalom összefogására. A magyarországi szociális forradalom a Felvidéken szertefoszlott. Sem eredményeket nem hozott, sem meg nem bukott, hanem észrevételenül megsemmisült egy új állam imperialista ereje alatt. A szociális forradalom idején feltámadt és szerephez — 98 —