A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Garzuly J. László: A felvidéki táj

A felvidéki táj Irta: GARZULY J. LÁSZLÓ Miként a lélek hajléka a test, úgy a táj: a nép életmegnyilvánulásának foglalatja. A magyar táj a magyar nép lelkét alakítja ki. Nyitott szemmel ntaznnk a magyar tájakon keresztül. A szembejövő képek, jelek, körvonalak sokféleségét tapasztaljuk. Magunkbaszállunk és elrendezzük az észlelteket. A különböző magyar tájak egy nagy magyar életszimfónia változatai. A népi alapmotívum a táj és a történelem adottságain megtörve, széjjelbontva: kisebb önálló témákra osztható. Mégis ugyanannak a magyar életnek hangjai szólnak meg bennük. A mai Csonka-ország bármelyik táján ván dóriunk is, mindenütt megfigyelhető a nép és az élet alapjait adó környezet közötti hitbeli, erkölcsi, esztétikai kapcsolat jelenléte. A tájjal szemben a nép nem áll úgy, mint a kereskedő árujával szemben, amelyen túl is adhat. Ezért nem fedi az újkeletü ..élettér" fogalma a ,,haza" fogalmát. A haza nem tisztán földrajzi fogalom. Nem hegyeket és völgyeket, alföldet és patakot jelent. Átszellemült anyag a hazai táj és a nép lelke ölt testet általa. Tisztázzuk a tájnak és népnek szerepkörét. Két elemről van szó. A tájak nyers adottságukban egy földrajzi rendszer tagjai. A népi törzseket pedig vérségi láncok fűzik egybe. íme, e két rendszer: a halott természet és az élő emberi lélek párhuzamosan futó útjai tárulnak elénk. A megszokott egységet azonban ketté kell bontanunk. Emberi gondolkodás nem képes egyazon időben két síkon mozogni. Szakszerű vizsgálódás is megkívánja, hogy az eljárás tisztaságát ne zavarja meg semmi. Már számtalanszor mutattak rá arra, hogy szoros kapcsolatok fűzik a népet a környezetéhez. A tájba beivódtak a nép jellemvonásai. Évszázados verejtékes munkának és élethalál-küzdelemnek gyümölcsei és jelei felismerhetők rajta. A „szimbiózis" vonalai kettőjük között csak nehezen vehetők ki. Van, ami csak az egyik vagy másikban lépi át a látható világ küszöbét. Ezért kell figyelmünket mindkettőre kiterjeszteni: a népre, történelmére és a tájra egyaránt. Nem is járnánk tévúton, ha az egész történelmet: mozdulatban levő dinamikus tájleírással lielyettesítenők. így egészen más megvilágításban látnók egy-egy nép „őszinte történetét" . . . Természetesen sok részletes előmunkálatra van szükségünk, olyanra, amilyen a Finn Atlasz, az Atlas de France, vagy a legújabb Atlas des Deutschen Lebensraumes sokatmondó térképeiben összegyűlt. Beszéltünk már a módszertani követelményekről. A fősúly csak látszólag van a földrajzi serpenyőn. Kutatásunk nemcsak a földtan alsóbb rétegeire vonatkozó kategóriákkal foglalkozik, hanem főleg a társadalmi és történelmi eljárás eszközeivel is. Feladatunk két síkon mozog. Egyrészt a táj földtörténeti szerkezete, másrészt az általános felvidéki táj alapjainak a kidolgozása áll előttünk. Továbbá ki kell hangsúlyoznunk azt a sajátosságot, amely a felvidéki magyar tájat az általános magyar tájtól megkülönbözteti. Ezáltal még egy mozzanattal gazdagodik problémánk szövevénye. Mi különbözteti meg a felvidéki tájat pl. a dunántúli tájtól? — tesszük fel a kérdést. Mi a különbség a kisebbségi és nem-kisebbségi táj között? Van-e végül a kisebbségi táj kutatásának különös módszertani előfeltétele? 9 -