Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IV. Az osztrák imperializmus egyeduralma alatt

nek, az orszáqbňrí fekvő katonaság olcsóbb ellátása végett igen csekéiv áron tariása által annyi haszon húzassék, mennyi csak lehetséges a nélkül, hogy ellenben némi pénzmennyiségeknek az országba visszafoiyására, miáltal csak a többi tartományok károsulnának, valaha legkisebb gond is fordíttatnék". Ennél az álláspontnál meg kell állanunk egy pillanatra. II. József érveléséből úgy tűnik ki, mintha egyedül a magyar nemesség lett volna hibás abban, hogy Magyarorszáe, iiictőleg a Közép-Dunamedence nem tudott időben iparosodni, s ezáltal egy magasabb életszintre felemelkedni. A magyar nemességnek az volt a hibája, hogy nem vállalta az adófizetést. Olyan világos és logikusnak látszó érvelés ez, hogy mindenkit megejt. Valóban, Magyarhonban mindenki, habsburgiánus történész és demokrata magyar szívesen átveszi II. József érvelését ebben a kérdésben, s a magyar feudalizmust marasztalja el, amiért a XVIII. században értetlenül tipegett az új fejlődés előtt. De lia II. József logikájával a tények logikáját állítjuk szembe, akkor nagyon furcsa színben tűnik fel az abszolutisztikus fölvilágosultság. Mert Erdélyben a rendek nem állottak ellen II. Józsefnek a közteherviselésben, és vájjon miért nem emelte fel Erdélyt úgy, amint azt az anyaországgal kapcsolatban ígérte? Miért nem iparosította Erdélyt, hisz olyan ipari lehetőségek nyugodtak hegyeiben, ásványaiban, vizeiben és forrásaiban, mint sehol másutt Európában? (Ipari szempontból akár a Ruhrvidékkél is kiállja a versenyt Erdély.) Miért nem érvényesült hát Erdéllyel szemben a beígért császári kegy? S azután, ha II. József iparosított volna, akkor polgári rendet teremtett volna, amely pedig adóviselő volt. Az iparosítással nem a feudális nemességet támogatta volna. Olyan réteget teremtett volna, amely tevékenységével jelentékenyen emelte volna az állam pénzügyi jövedelmeit is. A feudalizmus önmagában véve volt az, ami, nem pedig magyar változatában, — ezt a fölvilágosult uralkodó nagyon jól tudta. De ha nem támogatta, miért nyomta el az ipart és a külkereskedelmet, amely mégis megszületett? Miért büntetett egy polgári rendet a feudális rend konzervativizmusáért? Mind olyan kérdések, amelyekre nem lehet feleletet találni, ha a II. józsefi logika vonalán indulunk el. Ugyanakkor bőven vannak a kétsúgtelen gyarmatosító szándékra is bizo73