Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IV. Az osztrák imperializmus egyeduralma alatt

nyítékok. A perdöntő bizonyíték a telepítések. Miért telepítette be a Közép-Dunamedencéjét a németség százezreivel? Ez is a közteherviselés megtagadása miatt volt jogos és észszerű? És miért űzték ki a magyar telepest a Délvidékről, ha ő is telepedni akart? A felvilágosult uralkodó miért tűrte a kisebb vallásüldözéseket, amikor magyar reformátusok jelentkeztek telepesekként a felszabadítóit magyar területeken? Nem azért kérdezzük ezeket, hogy II. József megjelenjen, és feleljen. Azért kérdezzük csupán, mert nagyon sokan vannak még, akik az ő logikáján keresztül szemlélik ezt a korszakot, s a Közép-Dunamedence öncélúsága ellen következtetnek. A medence öncélú kereskedelmi készsége A medencének volt kereskedelmi és polgárosodási készsége abban a korban. Az 1786-ik esztendőben köztudomásúvá vált, hogy Angliában a kézifonást géppel helyettesítik már. Korszakalkotó volt ez a találmány. Angliában halálbüntetéssel védték a találmányt. Viszont a többi országok fonóiparát nagyon veszélyeztette ez. Olyan különbözeti járadékot biztosított az angol textilipar számára, amelyet nagyon irigyeltek Angliától azok az országok, ahol a fonás még háziiparszerüen. vagy kézmüiparosan történt. A halálbüntetéses tilalom ellenére gróf Batthyányinak mégis sikerült Ausztriába hozni egy fonógépet. Az osztrák hatóságok és az udvar szívesen vették, ha németek jöttek Magyarországra ipari vállalkozókként. Ebben is gyarmati sorsra ítélésünk jutott kifejezésre. Ha más iparosított, akkor kihagyott a jozefinista logika. írva van, hogy ebben a teréziánus és jozefinista korban bizonyos Fuchs és Benkucs nevű vállalkozók sikerrel alapították Erdély első papírmalmát. Magyarországon Spillenberg Samu állít papírmalmot. Könyvnyomtatónak Gutgesell Dávid és Klöss Samu jön hozzánk a dicső, tizenhetedik századi magyar nyomdászok után, mint amilyen Huszár Gál, vagy Tótfalusi Kiss voltak. A bányászatban a Henkelek, Piberek és Richterek boldogan tevékenykedhetnek. Az első kartongyárakat Pozsony és Nyitra megyékben Sottiringeni Ferenc (Franz) és Acklisen Falket alapítják. A selyemiparban Sollenigl tevékenykedik. A gyapjúszövet74